Dadnapped - Apurablók

Most úgy alakult, hogy egy napra két Disney Channel movie is jutott, és akármennyire is hihetetlen, de ez tetszett jobban. Pedig mit ne mondjak, azért ezt jóval kevésbé vártam. Pedig igazi kis Hannah Montana-sztárparádé gyűlt itt össze, kiegészülve David Henrie-vel. Szóval jobb volt ez, mint vártam, amolyan kellemesen mosolygós, semmi negatív mellékízzel.

A történet tulajdonképpen annyi, hogy Melissa (a Hannah Montana Lilly-je; egyébként meg tudtátok hogy a Kémkölykökben ő volt Gertie?) édesapja egy híres író, és ezért kevés időt tölt a lányával. Mondjuk úgy, hogy semennyit, mert minden idejét kitölti a népszerű sorozata, és Melissa nem kicsit féltékeny a könyvek főszereplőjére, Tripp Zoome-ra. Szóval olyan, mintha Melissa az elhanyagol kishúg lenne a híres testvére mellett, annyi különbséggel hogy Tripp csak az ő fejében létezik. Szóval most elhatározzák, hogy együtt töltenek egy kis időt, mint apa és lánya, és elmennek valahová kempingezni, csakhogy az apuka megint cserbenhagyja Melissát, mert először még be akar nézni egy Zoome rajongói találkozóra. A bonyodalmak azonban csak ekkor kezdődnek, ugyanis Melissa apukáját először elrabolja három gyerek, köztük a Waverly Place Justin-e, és a Hannah Montana Rico-ja, de róluk kiderül, hogy nincsenek rossz szándékaik, egyszerűen csak óriási rajongók. Viszont az apukát, mostmár Melissával együtt, megint sikerül elrabolniuk a Hannah Montanás Jackson vezetésével, és a rajongóknak kell akcióba lépniük, hogy megmentsék Melissáékat.

Ezt ugyan már mondtam, de azért megint megemlítem, hogy én tényleg nem gondoltam, hogy ennyire jól fogok szórakozni ezen a filmen. Egyrészt oltári nagyokat mosolyogtam Jackson fején, meg hogy szerencsétlen állandóan pórul jár, de hát pont ez történik a negatív szereplőkkel a jó filmekben, szóval megérdemelte. Nekem Emily Osment is hatalmas meglepetés volt, mert én Lillyként nem annyira szerettem a Hannah Montanában, de itt nagyon jó volt. Kell egy jó szerep, és máris tud tündökölni, és úgy mellesleg nem is énekel rosszul, ez is kellemes meglepetés volt nekem. David Henrie (Justin) és Moises Arias (Rico) pedig nagyon tündéri testvérpárt alkottak, de őket amúgy is szerettem a saját sorozatukban, szóval ez nem volt újdonság. A lényeg, hogy ez egy teljesen helyénvaló Disney film volt, nem mondom, hogy akármikor újranézős, de ha adják valamikor a tévében, akkor simán megnézném még egyszer.

Starstruck - Randiztam egy sztárral

Már egy ideje várok erre a filmre, és valószínűleg pont ezért nem is tetszett nekem annyira. Egy amolyan tipikus sztár találkozik átlagos lánnyal-történet, ahol persze mindenki imádja a sztárt, kivéve az a bizonyos lány, aztán végül mégiscsak megszeretik egymást, hogy aztán jöhessenek a bonyodalmak. Szóval ez akár még jól is elsülhetett volna, de nekem mégis borzasztó hiányérzetem volt utána.

Ami abszolút pozitívum, az nálam Sterling Knight, hozzá valahogy nagyon illik ez a beképzelt híresség-szerep, pontosan ugyanazt kellett hoznia, mint a Sonny with a Chance-ben. Annyi különbséggel, hogy itt sajnos meglehetősen vérszegény partnert kapott. Pedig Danielle Campbell igazán gyönyörű lány, csak már alapból egy pocsék karaktert kellett eljátszania, hiszen Jessnek gyakorlatilag semmi sem tetszik, de még ezt sem sikerült igazán áthoznia. Gyakorlatilag kétféle érzelmet mutatott az egész film alatt, a vidámat és az elégedetlenkedőt. De hát még csak 14-15 éves, annyira sokat talán nem is kell elvárni tőle. A szereplők közül tetszett még Chelsea Staub, a Jonas sorozat Stellája, bár neki most nem jutott sok szerep; és nekem még Maggie Castle is tetszett Jess nővéreként, csak őt sajnos nem sikerült kibontakoztatni. És itt van a fő probémám, hogy akkor ő minek is kellett ebbe a filmbe?? Annyira azért nem volt hülye, hogy ne tűnjön fel neki, hogy a húga minden alkalommal eltűnik, és egyszer Christopher legjobb barátja szól neki, hogy Jess hazament, másszor pedig elmegy Chris lakásába és ebből sincs semmiféle bonyodalom? Mintha nem is Chris elsőszámú bugyuta rajongójáról lenne szó... Azt sem értem, hogy Jess hogyan úszhat meg mindent, az állandó eltűnéseitől kezdve a nagyi kocsijának elsüllyesztéséig, a paparazziról nem is beszélve. A szülők ilyenkor miért intézik el annyival, hogy jól van kicsim, látom, hogy szomorú vagy, de ha nem akarsz beszélni róla, akkor nem kell.

Tanulság: kezdek nagyon kinőni az ilyesfajta filmekből. Pedig még mindig ezeket élvezem a legjobban.