L. J. Smith: Vampire Diaries - The Struggle

Kezdem a tanulsággal. Ami részemről annyi, hogy ha valami nem megy, akkor azt nem érdemes erőltetni. Történt ugyanis, hogy elkezdtem nézni a Vámpírnaplók sorozatot, nem tetszett. Elolvastam az első részét a könyvnek, nem tetszett. Elolvastam a második részt is, és ahogy az várható volt, ez sem tetszik. Úgyhogy már most szólok, hogy részemről nem lesz 3. rész. Legalábbis amíg úgy érzem, hogy ezerszer jobb könyveket is olvashatnék, addig tényleg semmiképp nem szánom rá magam ilyen szemétre. Már bocsánat.

Szóval ez a könyv valami borzasztóan van megírva. Abszolút képtelen az egész, úgy ahogy van. Elena szörnyen idegesít, pluszpont a sorozatnak, hogy ott Nina Dobrev nagyon-nagyon szép és ott legalább van mit nézni rajta. Mert hogy én ennyire szerencsétlen főszereplőt még életemben nem láttam. Már az is teljesen képtelenség, amit Stefannal összehozott, első látásra beleszeretni, megesketni a barátnőket, hogy mindent megtesznek azért, hogy Elena megszerezze magának... aztán pedig kitalálni azt, hogy csak jót akar, amikor nem mond el életbevágóan fontos dolgokat élete nagy szerelmének. Hát ezt most nagyon-nagyon megszívta, de meg is érdemelte, amiért egy hülye picsa.

Stefan is egy hatalmas szerencsétlen, de ő legalább a sorozatban is annak tűnt. Rá nem is nagyon érdemes szót fecsérelni, mert egy tök semmilyen karakter, azt sem tudom, hogy a könyv nagy részében hol van, mert hogy semmi hasznosat nem csinál, az is biztos. Még Bonnie idegesít engem nagyon, ezzel a pszichés hülyeségeivel, meg főként azzal, hogy ő fiatalon meg akar halni, meg ahogy elképzeli, hogy Damon megöli... utálom az ehhez hasonló agymenéseit.

Szóval részemről ennyi volt, nekem ez a dolog nagyon nem jött be, most már sokadjára.