Eden Maguire: Summer (Beautiful Dead #3)

A négy gyönyörűséges halottunk közül nekem mindig is talán Summer volt a kedvencem, ezért az ő rejtélyére voltam leginkább kíváncsi. Egy kicsit más, mint az előző kettő rész volt, mert az ő halála nem személyes okokból következett be, hanem egy random valaki lövöldözött a plázában, és pont Summert találta el. Vagy mégsem? Darina mindenesetre elég szálon nyomozhat, ott van a tényleges random lövöldöző, aki már több nyilvános helyen is megismételte a mutatványát, és éppen letartóztatás alatt áll. Vagy talán az igazi célpont nem is Summer volt, csak rosszkor volt rossz helyen, és a lövés a közelben levő drogügyletes srácra irányult. Vagy Summer egyik hardcore rajongója vitte kicsit túlzásba a dolgokat. Darina azonban a legtöbb esetben falakba ütközik, de nem árulok el nagy titkot, ha elárulom, hogy az utolsó utáni pillanatban most is mindenre fény derül.

Na akkor most spoileresen a történetről. A Summer-rejtély számomra nem volt akkora meglepetés, mint gondoltam, mert gyakorlatilag amint két szót szólt a gyilkos, már éreztem, hogy ő az. És aztán mennyire hogy igazam lett. Viszont a Logan-dolog engem eléggé ledöbbentett. Egyrészt mert ennek abszolút semmi értelmét nem láttam (mert nincs is!!), másrészt meg tök hülye az indok. Meg akkor belőle miért nem lett szépességes halott? Ott is lett volna megoldandó rejtély, szóval akkor mi alapján szelektálnak? Rohadtul nem értem Huntert sem, mert igazából baromira nincs is semmi értelme a jelenlétének. Meg annak sincs, hogy most akkor Darinának nem is kell megfejtenie a rejtélyt, hogy időt utazzunk? Akkor miért is van az egész nyomozás? Így akármikor vissza lehetett volna menni, nem? Azt pedig már nem akarom még egyszer hangoztatni, hogy mennyire nagyon idegesít Darina, mert borzasztóan. Phoenix-re (mármint a negyedik részre) nem tudom mikor fogok időt keríteni, most valahogy nincs kedvem hozzá, Summert is gyakorlatilag december közepe óta olvasom.

Eden Maguire: Arizona (Beautiful Dead #2)

A Beautiful Dead második része körülbelül ugyanott kezdődik, ahol az első rész abbamaradt. Annyi történt csak a két rész között, hogy a gyönyörűséges halottjaink eltűntek egy kis időre, ezzel nem kevés fejtörést okozva Darinának, aki még mindig nem biztos abban, hogy ők valóban léteznek, vagy csak a képzelete játszik vele? De nem is ez a lényeg, hanem most Jonas után végre a kicsit utálatos Arizonának kell segíteni, hogy megismerje a halála körüli eseményeket, és egy kicsit megpróbálja elrendezni az otthoni dolgokat. Az óra pedig gyorsan ketyeg, Darinának alig néhány napja van már csak, hogy megfejtse a rejtvényt.

Ebben a részben nekem sokkal jobban tetszett maga a rejtély, kíváncsi voltam, hogy mi fog kialakulni Arizona körül, főleg hogy nem kevés titkolnivalója volt. Családi problémák, egy titokzatos szerető... és minderről egészen mostanáig hallgatott. Mondjuk azért valamilyen szinten ugyanaz volt számomra, mint a Jonas-rejtély, de remélem ez azért a jövőben még fog változni, mondjuk majd legközelebb, Summer esetében.

Viszont amit/akit nagyon nem szeretek, az maga Darina. Ennyire egy idegesítő főszereplőt a világ nem látott. Az első részben még azt mondtam oké, meghalt a barátja, megértem hogy rinyál. Most már rohadtul nem értem meg. Gyakorlatilag megvan mindene, gondoskodó szülő, barátok, egy srác, akit kénye-kedvére ugráltathat, csak azért, mert szerencsétlen szerelmes belé... Ennek ellenére Darina mindegyikőjükkel undok, ha kedvesek és törődnek vele, akkor is visszavág, hogy hagyják már őt békén. Még egyszer mondom, egy két hónapos kapcsolat után abszolút nem így kéne lereagálni a dolgokat, főleg hogy Phoenixről én mindig csak annyit tudok, hogy milyen helyes és mennyire összeillenek. Mindenesetre én még ezek után is kíváncsi vagyok, hogy mi lesz/volt Summerrel, ezért a harmadik részt idővel még csekkolom, és akkor már a befejezés sem maradhat ki.

Eden Maguire: Jonas

Egy viszonylag nyugodt kisvárosban egy év leforgása alatt négyen haltak meg, mindannyian tisztázatlan körülmények között. Utoljára Darina barátját, Phoenix-et szúrták le egy utcai verekedésben, a lányt pedig nem hagyja nyugodni a dolog. Aztán egyszer csak megpillantja Phoenix-et, teljes hús-vér mivoltában, és még a három másik elhunyt diákot, Jonast, Arizonát és Summert is, akik beavatják a titkukba. Azért jöttek vissza a túlvilágról, hogy kiderítsék a halálukat övező rejtélyeket, ebben pedig jól jön nekik egy halandó segítsége, így Darina első feladata az lesz, hogy megtudja mi vezetett Jonas balesetéhez.

Szerintem most van egy hete, hogy már elolvastam ezt a könyvet, de valahogy nem volt kedvem írni róla. Talán mert annyira akartam szeretni, és nem sikerült. Először egy Bookstation hírlevélben figyeltem fel rá, gyönyörű borító, történet sem tűnik rossznak, olcsó is, vegyük meg. Még nem kezdtem hozzá, mikor láttam, hogy Nancy is éppen ezt olvassa, szóval még megvártam, hogy ő mit ír róla. Utóbbit még olvastam el, csak azt láttam, hogy pozitív, ezért én is belevetettem magam a könyvbe. De azt egyelőre még nem tudom, hogy a következő részekre mennyire vagyok kíváncsi. A második rész még megvan, azt tuti csekkolom még, aztán majd meglássuk.

Az volt a probléma, hogy én már megint túl sokat vártam, annyira örültem, hogy már megint "zombiirodalomba" botlottam (csak mert a fent említett bookstation megtippelte, hogy 2010 a zombik éve lesz, de persze nem így lett...), mégha most nem is a foszladó hörgős zombikról beszélünk. Megint azt érzem, hogy ha néhány évvel hamarabb olvasom el, akkor még biztosan tetszett volna, de most már néhány dolog felett nem tudok szemet hunyni. Már alapból az, hogy Darina keményen két hónapig volt együtt Phoenix-szel, gyakorlatilag szerintem nem is ismeri (ez szerintem valahol ki is derült), valahogy nem érzem azt, hogy annyira mélyen kéne gyászolni, hogy már látja a halottakat. Volt még néhány jelenet, amin csak néztem. Mikor egyik nap elküldjük Matt-et a francba, a következőn meg szemrebbenés nélkül flörtölünk vele, és ez valahogy senkinek sem tűnik fel? Szóval ja, a szereplők hitelességén még bőven lehet dolgozni.