A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaland. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaland. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. szeptember 6., vasárnap

Philip Pullman: A Borostyán Látcső


Tudom, a harmadik ilyen borító már egy kicsit unalmas, erre lehet hogy a kedves kiadóknak is hamarabb rá kellett volna jönniük... egy kicsi fantázia lehetne, ha már egy ilyen könyvről van szó! Mindenesetre borítótól függetlenül a sorozatot nagyon ajánlom, annak ellenére, hogy helyenként nem kicsit logikátlan, azért szerintem tanulságos és izgalmas kis történet.



A harmadik részről már nem akarok sokat írni, itt is újabb világokat ismerhetünk meg, de azért a régieket nem sikerült überelniük, illetve folytatódik Lyra és Will története is, és végre eldől a világok sorsa. A benyomásaimról akartam még néhány dolgot, de azt már spoileresen:



Ez a könyv tetszett eddig a legkevésbé, főleg a befejezés. ^^" A mulefák világa, meg a Mary-s cucc egyáltalán nem értem miért kellett, ez az egész megkísértés úgy ahogy van, nagyon gagyi volt. Könyörgöm, ezek még csak 12 évesek, nem kéne rögtön egymásnak esni... Meg minek egy életet szentelni annak, ami már megvan, és amivel semmit sem jutnak előre? Semmi bajom azzal, hogy mindenki hazamegy, de ne ilyen béna szöveggel.

2009. szeptember 2., szerda

Philip Pullman: A titokzatos kés


Elég hamar elolvastam a második részét is a sorozatnak, valószínűleg azért, mert ez tűnik a három közül a legrövidebbnek a maga csekély 330 oldalával. Itt már nem csak Narniában, izé Lyra világában játszódnak az események, hanem tulajdonképpen még másik kettőben is. Az előző rész ott fejezdőtött be, hogy Lyra elhatározza, hogy márpedig be fogja bizonyítani, hogy a Por, aki után mindenki kutat, az tulajdonképpen nem rossz, mint ahogy hiszik, hanem igenis jó. Azonban a Por utáni kutatása eléggé elakad néhány napra, ugyanis egy olyan világba érkezik, ahol nincsenek emberek. Vagyis vannak, csak azok elmenekültek a városban garázdálkodó, gyerekek előtt láthatatlan fantomok elől.



De erre már nem egyedül jön rá, hanem egy újabb világból érkező fiútól, Willtől. Will világa tulajdonképpen nagyon hasonlít a miénkre, pontosabban akár a miénk is lehetne. Will otthon elég nagy bajban van, de szerencséjére talált egy nyílást pont abba a világba, ahol éppen Lyra is időzik. Willről az is hamarosan kiderül, hogy ő a kiválasztott, aki a következő hordozója lesz annak a titokzatos késnek, mely a címben is szerepel, és amivel bármit el lehet vágni, még világok közötti átjárokat is minden gond nélkül vagdoshat. Azonban ez csak még bonyolultabbá teszi az eseményeket, hiszen eddig is sokan voltak Lyra nyomában (például Mrs Coulter), és most már a fiút is egyre többen keresik, hiszen nála van a sorsdöntő fegyver, mely eldöntheti a világok jövőjét.



Tulajdonképpen az egész könyv alatt azon gondolkoztam, hogy milyen lenne belőle a film. Igaz, hogy nem olyan látványos, és kalandokban bővelkedő, mint az első rész, de én ebből a könyvből sokkal szívesebben megnézném a filmverziót. Sajnálom, hogy valószínűleg erre már nem fog sor kerülni. Pedig akkor lehet hogy a könyv borítóján sem Iorek Byrnison üvöltene ránk (elvégre ő ebben a kötetben még csak nem is szerepel), hanem valami sokkal jobb lenne. De film nélkül is lehetett volna azért sokkal jobb a borítón, mert ez így elég unalmas, főleg majd a harmadik kötetnél lesz az.

2009. szeptember 1., kedd

Philip Pullman: Északi fény (Az arany iránytű)


...mivan? Kicsit össze vagyok zavarodva könyvcímeket illetően, mert most hogy így jobban megnéztem a borítót: "nemzetközi bestseller ÉSZAKI FÉNY nicole kidman és daniel craig főszereplésével már a mozikban is. a film címe AZ ARANY IRÁNYTŰ". Eddig nem gondolkoztam el nagyon rajta, úgy gondoltam, hogy Az arany iránytűt olvasom, de akkor ez lehet hogy most Északi fény. Tökmindegy, a sorozat címe az Úr sötét anyagai, mint a borító hátoldaláról megtudtam...



Tehát most ezt olvasom, egyelőre még csak az első rész van befejezve, de majd szépen sorban jön a többi is. Azért kezdtem el olvasni, mert még valamikor tavaly megnéztem a filmet, amiről úgy kb nem tudtam semmit. Van benne kislány, van benne Nicole Kidman, biztos jó. És abszolút pozitív élmény volt; magyarán nagyon tetszett. Néhány hónappal később megláttam egy barátnőmnek a könyvespolcán, és említettem, hogy ennek láttam a filmjét, annyira jó volt. De szerinte ezt csak azért gondolom így, mert még nem olvastam a könyvet, hiszen az még sokkal jobb (ahogy ez lenni szokott). Szóval valahogy így jutottam el most, sok-sok idővel a film, és a barátnős beszélgetés után, hogy megtudjam, miről is van szó.



És hogy igaza van-e annak a bizonyos barátnőnek? Az a probléma, hogy nem tudom, ugyanis már csak halványan emlékszem a filmre. A történet az úgy nagyjából stimmel: van egy világ, ahol az embereknek van egy elválaszthatatlan társuk, az úgynevezett daimónjuk, mely valamilyen állat alakját ölti fel. Persze gyerekkorukban még nincsen meghatározott alakjuk, és bármilyen alakot felölthetnek, de a későbbiekben már csak egy bizonyos állat képében jelennek meg. Az oxfordi Jordan kollégiumban nevelkedő Lyra daimónját Pantalaimon-nak hívják, és egy csínytevésüknek köszönhetően kihallgatnak néhány fontos beszélgetést, sőt még azt is megakadályozzák, hogy megmérgezzék Lyra nagybátyját. Azonban hiába kéri ezek után Lyra, hogy vigye el magával az északi sarkra, ez a bizonyos nagybácsi hajthatatlan.



Nem sokkal később egy bizonyos Mrs Coulter érkezik a kollégiumban, aki viszont szíves-örömest elviszi Lyrát azzal az ígérettel, hogy majd elmennek az északi sarkra, ha előbb megtanul pár dolgot. Később azonban Lyra rájön, hogy ez a látszólag gyönyörű és kedves hölgy valójában nem az, akinek mutatja magát, és jobbnak látja, ha elmenekül. Innen pedig kezdetét veszi a kaland, mely egészen az északi sarkig és onnan pedig egy másik világban folytatódik. Lyrának segítségére lesz az a bizonyos címadó "iránytű" is, az aletiométer, mely megmondja az igazat, és amit egyedül Lyra tud mindenféle nehézség nélkül megérteni.



Azon gondolkozom közben, hogy az lenne igazán jó, hogyha még egyszer megnézném a filmet. És akkor tényleg el tudnám dönteni, hogy a film az tényleg olyan rossz, mint amilyennek a könyv olvasása után gondolja az a bizonyos barátnőm, vagy a könyv ismerete mellett is jó lesz. Minden lehetséges. :) Az viszont egészen biztos, hogy a film és az első kötet vége teljesen más, ugyanis én nem emlékszem a filmből egyáltalán olyan jelenetekre, amik az utolsó pár oldalon vannak. De lehet hogy azt már át akarták csúsztatni a következő filmre. Már ha lesz következő film. Szerintem nem lenne rossz! Most viszont még vár rám a következő könyv is...