Kim Harrison: Something Deadly This Way Comes

Ez Kim Harrison Madison Avery trilógiájának harmadik, egyben befejező kötete. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem ezidáig sikerült elsiklanom afelett a tény felett, hogy egy trilógiáról van szó, és körülbelül egy hasonló hosszúságú sorozatra számítottam, mint a Hollows, ami ugye most 9. résznél jár, és készül a tizedik. Azért, mert a csapatot akit ebben a sorozatban sikerült összehozni, egyenesen imádom, és mert egyáltalán nem úgy nézett ki, hogy egy kötetben minden szálat el lehetne rendezni. De nincs rossz vége, csak úgy vagyok vele, hogy én egyenesen várom Kim Harrison új megjelenéseit, és Madison Averyt akkor is ugyanúgy szeretném, ha a tizedik kötetet várnám. Jól van, nem ragozom túl, a lényeg, hogy vége, nincs rossz vége, de azért én még szeretnék többet.

Amikor Madison Avery meghalt a bál éjszakáján, tudta, hogy az élete már sosem lesz ugyanaz. Most van egy erős amulettje, egy csapat kópé angyal az oldalán, és a képessége, hogy előrelásson a jövőbe, hogy tudja a sors alakulását. És persze ott van neki Josh, a tökéletes barát, akit egy cseppet sem zavar, hogy a barátnője halott. De a halottságnak megvannak a maga hátrányai is. Madison úgy érzi megakadt a fény és a sötétség, illetve a régi élete és a kaszás feladatai között. Amikor pedig Madisonnak megadatik, hogy visszaszerezze a testét, vagyis hogy újból élő legyen, élete eddigi legnagyobb döntését kell meghoznia. Visszatérhetne az élők közé, egy átlagos lányként, aki végre normális kapcsolatban lehet a szerelmével... De ha valóra válna mindaz, amire vágyik, akkor elveszítheti mindazt, amiért mostanáig olyan keményen dolgozott...

Annak ellenére, hogy milyen rövid volt az egész sorozat, meg a befejező rész is, úgy érzem nagyon fog hiányozni nekem Madison Avery. Hogy miért? Mert az összes szereplőt sikerült annyira megszeretnem, imádom a párbeszédeket, Barnabas-t, Nakitát, Paul-t, Madison-t, Grace-t... Sőt, még azokat a kaszásokat is meg tudtam volna kedvelni, akik épphogycsak feltűntek ebben a részben. Josh-t túlzottan nem szeretem, de csak mert olyan keveset szerepel, hogy semmi esélye nincs kibontakozni, és csak azt látom, hogy valamiért Madison nagyon szereti. És bár én ezerszer is másnak drukkolok (Paul :D), azért annak is örülök, hogy végre-valahára nincsenek sokszögek (pedig hű de lehetnének... :D), hanem minden úgy alakult, hogy kedves és jó legyen a lezárás.

Kim Harrison: Once Dead, Twice Shy

Hatalmas kedvencem a Hollows sorozat (most februárban jön ki a 9. rész, már alig várom!), és már régóta tervezem, hogy elkezdem Kim Harrison másik sorozatát is. Aztán most legalább csökkentem a végtelen hosszú várólistámat is azzal, hogy végre sort kerítettem rá.

Az igazat megvallva az elején nem szerettem, mert túlságosan is belevágtunk a közepébe, én pedig nem néztem kellőképpen utána a dolgoknak, hogy tudjam, az előzményül szolgáló novella a Pokoli báléjszakák című kötetben jelent meg. Persze azóta már pótoltam a hiányosságaimat, meg már anélkül is tudtam élvezni a kötetet. Azért szerintem nem picit hajaz a másik sorozatára, tisztára Rachel-Jenks érzetem volt, amikor Madison kezdett eltűnögetni, Grace pedig aggódott érte. Pont olyan volt mint Rachel, amint démonokkal alkudozik, miközben Jenks szokásosan halálra aggódja magát érte. Abban is biztos vagyok, hogy Madison körül is egy olyasmi csapat fog kialakulni, mint Rachel körül. Meg ahogy Harrison-t ismerem, jó sok kötetre lehet még számítani, legalábbis remélem. Mert ezzel a kaszás-sztorival megint sikerült megvennie.

A történet nagy vonalakban annyi, hogy Madison elmegy a bálba egy fiúval, Josh-sal, akit az apja szervezett be neki, majd miután ezt megtudta, egy Seth nevű sráccal távozik. De haza már nem érkezik meg, legalábbis nem élve. Seth ugyanis egy fekete kaszás, aki megöli a lányt, de Madison a hullaházban elveszi tőle a medálját, amitől különös módon életben marad. A jó kaszások közül a főmufti kinevez Madison mellé egy "őrangyalt", Barnabas-t, hogy szabadidejében tanítgassa a lányt. Na jó, igazából ez nincs is benne a kötetben, csak utalnak rá, merthogy ez eddig mind a Pokoli báléjszakákban volt leírva, a Once Dead, Twice Shy pedig pontosan innen indul. Picit lassan, ahogyan azt Kim Harrison-tól már megszoktam, de azért akad bőven izgalom is, meg egy-két nagyobb csavar.

Tervezem, hogy a második kötetet még most elolvasom, és akkor a harmadik részre már sajnos várni kell, de azért nem olyan sokat, mert áprilisra várható a megjelenés. Utána meg gondolom évenkénti egy kötetre lehet itt is számítani. Magyar megjelenésről nincs hír, pedig a Pokoli báléjszakák után akár még várható is lehetett volna... Bár Rachel Morgan-ből is csak egy kötetet kaptunk :(