A következő címkéjű bejegyzések mutatása: terabithia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: terabithia. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 24., szombat

Katherine Paterson: Híd Terabithia földjére

Még valamikor egypár évvel ezelőtt láttam a Híd Terabithia földjére című filmet, amit nagyon imádtam. Aztán mostanság rábukkantam a könyvtárban is egy példányra, és gondoltam elolvasom. Hogy őszinte legyek, nálam ez elég ritkán fordul elő, de mivel most a filmet szerettem meg először, úgy érzem, hogy a könyv a nyomába sem érhet. Oké, persze, tulajdonképpen ez egy gyerekkönyv, szóval én sem igazán értem, hogy miért vártam tőle sokkal többet, de egy picit csalódtam. Pedig sírtam a végén elég rendesen, nem arról van szó, de alig néhány óra alatt a végére értem, és ez nekem most egy kicsit túl könnyű olvasmány volt.


Fülszöveg: Jess Aarons hőn áhított vágya, hogy ő legyen az ötödik évfolyam leggyorsabb futója. Egész nyáron edz, és alig várja, hogy lássa osztálytársai arcát, amikor mindegyiküket legyőzi. Az iskola első napján azonban egy új lány átmerészkedik a fiúk felére a játszótéren, és mindenkit maga mögött hagy.
Ez bizony nem túl ígéretes kezdet egy barátságnak, Jess és Leslie Burke mégis elválaszthatatlan társakká válnak. Leslie hatalmas képzelőerővel rendelkezik. Ő és Jess megalkotják Terabithiát, a varázslatos erdei királyságot, ahol ők ketten királyként és királynőként uralkodnak, és ahol az egyedüli korlátot fantáziájuk szabja. Aztán egy reggel szörnyűséges tragédia történik. És amikor Jessnek meg kell birkóznia ezzel a borzalommal, hirtelen ráébred, mekkora erőt és bátorságot adott neki Leslie.

2009. december 23., szerda

December 24.

Kicsit későn jutottam el idáig, de most végre elkezdem átmazsolázni a karácsonyi műsort. Én egyelőre ezeket a filmeket néztem ki szentestére (ami részemről tényleg csak este kezdődik, mivel 2-ig dolgozom, és utána még haza kell szerencsétlenkednem magam vidékre). Sok az ütközés, de hát ez minden karácsonykor előfordul... Egyébként lenne még egy csomó minden, amit kiemelnék, de csak kevés tévéadóm van, és inkább azokat követem figyelemmel.


10:10 (RtlKlub) A muzsika hangja: Nincs is jobb program délelőttre, mint ez a kedves kis musical, Julie Andrews főszereplésével. Kár, hogy nekem ez most idén kimarad, de mivel megvan a polcomon is, nem kell karácsonyig várnom, ha meg szeretném nézni.


13:35 (Filmmúzeum) A kölcsönkért kastély: Ez egy igazán bohókás kis magyar film, abból az igazán jó fajtából. Manapság már sajnos nincsenek ilyenek.


14:20 (Viasat3) Végtelen történet: Kiskorom egyik nagy kedvence volt, ha tehetném, nosztalgiáznék egyet alatta.


17:35 (M1) Sabrina: Nem láttam még ezt a filmet, de engem már az is meggyőzőtt, hogy közel két órán keresztül csodálhatom Audrey Hepburn őzikeszemeit.


20:00 (M1) Én, Pán Péter: Az egyik legszebb film a földkerekségen, éppen ezért mindenkinek nagyon tudom ajánlani.


20:05 (Duna) Emma: A legeslegjobb feldolgozása Jane Austen Emmájának, főszerepben Kate Beckinsale-el.


21:00 (AXN) Édesek és mostohák: Egy nagyon kedves kis film, ahol egyszerre lehet szeretni Julia Roberts-et és Susan Sarandont.


21:15 (Tv2) Híd Terabithia földjére: Ugyanazt tudom rá mondani, mint az Én, Pán Péterre, ez is egy igazán megható kis film. Szerintem én holnap este ezt fogom újranézni.