Megan Crewe: Give Up the Ghost

Cass mindig is jobban érezte magát a szellemek társaságában, mert velük sokkal kevesebb probléma van, mint az emberekkel. Ráadásul mindenkiről tudnak egy-két szaftos pletykát, amikről előbb-utóbb Cass-t is tájékoztatják. A lány már egyébként is kívülállónak számított az iskolatársai között, de amióta látszólag mindent tud az emberekről, méginkább tartanak tőle. Ami Cass-nek egyáltalán nem probléma, hiszen ott van neki a két iskolai kísértet, akikkel napközben nagyon is jól elbeszélget, otthon pedig már várja a nővérének a szelleme, akit szintén senki más nem lát, csak ő. Egészen addig minden rendben is van az életével, amíg az egyik menő srác, Tim, rá nem jön a titkára...

Bár a könyvben ötvöződnek a fantasztikum és az átlagos középiskolás élet elemei, azért inkább mégiscsak az utóbbin van a hangsúly. Ami szerintem egy picit idegesítő, mert így a történet egy picit gyerekes, ahhoz képest, hogy milyen komoly dolgok is jelen vannak a könyvben. Például ott van Cass nővére, aki körülbelül annyi idősen halt meg, mint amennyi Cass most. Valahogy nem érzem emberinek ezt az egészet. Az is elég zavaró, hogy tulajdonképpen két kidolgozott szereplőnk van, Cass és Tim, de még őket sem tartanám száz százalékig egész karakternek. És akkor most megint mondhatnám, hogy szerintem már ebből a könyvből is erőteljesen kinőttem.

Up (Fel)

Épp csak röviden szeretném megemlíteni, hogy megnéztük tegnap az Up-ot, és bár teljesen más volt, mint amit vártunk, összességében mégiscsak nagyon tetszett. Én konkrétan végigbőgtem a fél filmet, de csak mert nagyon megható volt. Mivel konkrétan egyedül voltunk a teremben, ezért nem tudom, hogy vajon egy kisgyerek mit szólna egy ilyen filmhez. Mert volt benne sok gyerekes dolog, de tulajdonképpen inkább egy felnőtteknek szóló film volt. Tehát míg mondjuk Marynél és Maxnál el tudtam dönteni, hogy ez abszolút nem gyerekfilm, itt nincs határozott véleményem a megcélzott korosztállyal kapcsolatban.

A történet annyi, hogy van egy öregember, egy bizonyos Carl Fredericksen, akinek le akarják bontani a házát, meg öregek otthonába szeretnék küldeni, és mikor végleg el kellene hagynia az otthonát, akkor eszébe jutott a feleségének tett gyerekkori ígérete. Lényegében az, hogy Paradise Falls-nál lesz a házuk. És hogy máshogy lehetne eljuttatni a házat Dél-Amerikába, mint sok-sok felfújható lufival? Tulajdonképpen ez az a momentum, ami miatt már hónapok óta alig vártam a filmet, mert ennyi lufival utazni baromi jó lehet :) Persze nem voltak annyit levegőben, mint vártam, de nagyon jó film volt, és bár én azt hittem, hogy látványilag fog megérinteni, sokkal inkább a mondanivalója hatott meg. Továbblépés, meg ilyenek. Nagyon szép volt :)

Tévé és mozi előzetes

Nem vagyok tévénéző, de ha ti igen, akkor két filmet is tudok ajánlani, amiket érdemes megnézni. Természetesen mindkettő illik a blog címéhez, tehát abszolút lányos dolgokról van szó. Egyrészt október 23-án az RtlKlub-on 12:40től lesz a Los Angeles-i tündérmese (Cinderella Story), főszerepben Hilary Duffal és Chad Michael Murray-vel. Másrészt pedig oktróber 31-én standol a Disney Channel műsorán a Wizards of Waverly Place: The movie (itt írtam róla), először 12:30kor, majd 19:00-tól, és a napokban többször is megismétlik még.

Mozikban is csomó remek film megy mostanában, egyrészt ma startolt a Rémségek cirkusza, amit az ugyanazon című könyvből adaptáltak. Mivel a könyvsorozat nekem elég nagy kedvencem, egyelőre nem merek nagy reményeket fűzni a filmhez (nem is tűnik túlságosan jónak), de mint egykori DS-rajongó, egész biztosan meg fogom nézni.

Jövő héten (október 29-én) is lesz egy olyan film, amire mindenképpen kíváncsi lennék, ez pedig Az időutazó felesége. Nagyon jónak tűnik, de egyelőre addig várnék a megtekintésével, amíg el nem olvastam az eredetijét, az Audrey Niffenegger által írt regényt. Sajnos ez nem tudom mikor fog megtörténni, mert egyelőre még vár rám 3 kölcsönkönyv és 8 könyvtári könyv, amikkel azért érdemes lenne hamarabb végeznem.

November 12-én egy olyan film lesz, amiről már volt szerencsém írni, mégpedig a Tiszta napfény (írás itt), egy héttel később, november 19-én pedig startol a tinikedvenc, az Alkonyat következő része. Szerintem elég gáz, hogy Alkonyat - Újhold lesz magának a filmnek a címe, de hát ők tudják. Gondolom kellett nekik valami, amivel kapcsolhatják az előző részhez, és ez még mindig jobb, mint az Alkonyat 2 lenne. Nem vagyok nagy rajongó, a könyveket azonban már egy éve olvastam, és most úgy gondolom, hogy nekem filmen is muszáj lesz látnom Bella szenvedéseit.

Egyelőre ennyi filmet néztem ki magamnak az elkövetkező egy hónapra, pedig nem vagyok túlságosan nagy moziba járós. Hát majd meglássuk. Az azonban egészen biztos, hogy hamarosan beszámolok egy mozis élményemről, ugyanis a héten tervezem megnézni az Up (Fel) című animációs filmet, amit már alig várok.