Kendare Blake: Girl of Nightmares (Anna #2)

Már hónapok teltek el azóta, hogy a szellemlány Anna Korlov, kinyitotta a pokolba vezető ajtót és eltűnt, de a szellemvadász Cas Lowood nem tud továbblépni. A barátai emlékeztetik arra, hogy Anna azért áldozta fel magát, hogy ő tovább élhessen, nem pedig azért, hogy félhalott állapotban leleddzen. Cas pedig tudja, hogy igazuk van, de a szemében egy élő lány sem ér fel azzal a halott lánnyal, akibe beleszeretett. Most mindenhol Annát látja: álmában és ébrenlét rémálmában. De valami nagyon nincs rendben... ezek nem csak ábrándok. Anna megkínzottnak tűnik, és minden alkalommal újra és újra szétszakítják, egyre hátborzongatóbb módokon. Bár Cas nem tudja, hogy mi történt Annával, mikor a pokolba került, de abban biztos, hogy nem azt érdemli, ami most történik vele. Anna nem egyszer megmentette már Cas életét, most eljött az ideje, hogy a fiú is viszonozza a szívességet.

A Girl of Nightmares a már magyarul is megjelent Vérbe öltözött Anna második része. Egyébként nem kell sokáig várni ennek a résznek a magyar fordítására sem, ha minden igaz még idén ősszel kezünkbe vehetjük A rémálmok lányát. Amit egyébként én meglehetősen vegyes érzelmekkel vártam, mert az első rész az úgy volt jó, ahogy volt, minek ide folytatás. És akkor most meg is nyugtatok mindenkit, mert ez a második rész is remek volt. Pont olyan volt, mint amilyennek egy folytatásnak lennie kell, azaz nem volt egy az egyben ugyanaz, mint az első rész, és talán még fel is vezet egy esetleges harmadik részt, ami meg nem lehet ugyanolyan, mint az első kettő. Én legalábbis kíváncsi lennék egy olyan sztorira, amiben nincs ennyi Anna, és van sok Jestine.

Viszont azt is hozzá kell tennem, hogy annyira azért nem sikerült pozitív szájízzel becsuknom a könyvet. Számomra unalmas volt Cas szenvedése, én nem is igazán értem, hogy mi ez a nagy szerelem meg vágyódás Anna után. Azt kell mondjam, hogy túl sok volt már Annából, annak ellenére, hogy igazán nem is szerepelt. Volt pár felesleges időhúzás, például az öngyilkosságok erdeje, meg amit Carmellel művelt Blake ebben a részben, na arra nem találok szavakat. Szóval míg az első részben volt egy jó kis Odaát-feeling, az most itt szinte teljesen eltűnt, pedig ezek működtek a legjobban (pl Thomas nagynénje, meg a fogadó az ártalmatlan szellemmel). Most meg kaptunk egy nagyrészt szellemmentes Cas-Carmel-Thomas hármast, ami valljuk be, egy kicsit uncsi. Egy új szellemvadász lány, Jestine persze feldobta a dolgokat, az én fantáziámat rendesen be is indította egy jó kis Cas-Jes páros. Mert bár úgy érzem nem kellett volna ez a második rész, de ha már így alakult, akkor legyen már egy harmadik is!

Kendare Blake: Anna Dressed in Blood

Cassio Lowood egy igazán szokatlan szakmát örökölt: megöli a halottakat. Mint ahogy előtte az apja is tette, egészen addig, míg egy szellem brutálisan meg nem gyilkolta őt. Most pedig Cas-re hárult a felelősség, hogy szellemek után kutatva bejárja az országot az édesanyja, és az anyja macskájával együtt. Sorra kapják ugyanis a tippeket, figyelik a városi legendákat, és a hihetetlen történeteket, csakhogy szellemekre bukkanjanak, miközben gondosan ügyelnek arra is, hogy sehol se eresszenek gyökereket, és távoltartsák maguktól az esetleges barátokat. Amikor megérkeznek az új városba, ahol egy véres ruhájú lány kísért, akit a helyiek csak Annának hívnak, Cas azt gondolta, hogy ez a mostani feladat is olyan lesz, mint a többi: megtalálni a szellemet, levadászni, és megölni. Cas azonban egy olyan szellemet talál, amilyennel korábban még sosem találkozott. Egy lányt, akit megszállt egy átok, és a harag, ami eddig egy olyan ember életét sem kímélte meg, aki a háza közelébe merészkedett. De Anna valamilyen oknál fogva Cas életét mégis megkíméli...

Öh... alig 12 napja írtam utoljára a blogra, és erről a könyvről már akkor is írhattam volna, mert nem a napokban olvastam el, hanem már vagy két hete. Szóval írni róla... hát nem kicsit nehéz. Arra emlékszem, hogy mivel folyamatosan böngészgetni szoktam a friss és várható megjelenéseket, az Anna Dressed in Blood is egy ilyen alkalommal kerülhetett a várólistámra. Tetszett a borító, meg a fülszöveg, kell. Aztán amikor megjelent, úgy kezdtem neki, hogy a fülszöveget még egyszer már nem olvastam el, csak hogy ne is tudjam, hogy mire számíthatok. Mi lett ennek a következménye? Az első pár oldalon konkrétan találgattam, hogy ugyan most Cas fiú-e vagy lány, mert ez megállapíthatatlan volt. És még szidtam is magam, hogy megint nagyon ügyesen mellényúltam, nesze neked szép borító!

Azután pedig az történt, hogy tényleg sikerült csalódnom, de pozitívat! Cas-ről kiderült, hogy fiú, és végre ezt már határozottan el is lehetett dönteni róla, a történet pedig ilyen feelinges kisvárosi szellemtörténetté alakult át. Körülbelül mint egy első évados Supernatural epizód. Voltak kevésbé jól sikerült részek (engem ettől az egész Cassio-Anna románctól rázogat a hideg, nagyon nem kéne), meg olyanok, amikor csapkodtam a térdem (pl csirkelábak). De összességében tényleg egy pozitív csalódás volt, egy közepesen várós második résszel. Na de az majd csak jövőre.