A következő címkéjű bejegyzések mutatása: viadala. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: viadala. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. szeptember 11., szombat

Suzanne Collins: Mockingjay

Már május óta csak arra várok, hogy megjelenjen a Hunger Games utolsó kötete, és éppen amikor kézhezkapom, elolvasom, és még írnék is róla, addigra pont egy olyan helyzetbe kerülök, hogy nincsen internetem. Internet egy darabig még nem is lesz, legalábbis nem saját. Addig pedig lopom másét, és kezdem a fangirlködést a legjobb sorozatért, amit életemben olvastam. És most nem túlzok, ugyanis ez a harmadik rész teljes egészében felülmúlta a várakozásaimat. Én pedig még attól tartottam, hogy esetleg csalódni fogok, mert tényleg 3 hónapja csak erre a pillanatra vártam, hogy kezemben tarthassam a Mockingjayt.


Ennek a résznek a hátterét most kivételesen nem egy újabb viadal adja, hanem a forradalom, amit Katniss váltott ki azzal, hogy a kettővel ezelőtti éhezők viadalán nemcsak egy túlélő maradt, hanem Peetával mindketten életben tudtak maradni. Ez az apróság kész forradalmat indított el szinte az összes körzetben, Katniss pedig akaratlanul is a forradalom példaképévé vált. Tehát ebben a részben főként a Kapitólium ellen lázadókat ismerhetjük meg, de mégmielőtt azt lehetne hinni, hogy minden fekete-fehér, vagyis míg a Kapitólium a rossz, és a lázadók a jók, Katnissnek sajnos rá kell jönnie, hogy egyik oldal sem jó választás. Hiszen hogyan lehetne egy olyan rendszer jobb az előzőnél, aki a Kapitólium feletti győzelmét egy újabb viadallal akarja megünnepelni?


Személy szerint nekem ez az a dolog, ami igazán megragadott a történetben, és össze is szorult tőle a szívem. Már amikor a kórházat lebombázták, akkor úgy éreztem, hogy az egész valahogy túlságosan is megrendezettnek tűnt. És bár ebben az esetben tévedtem, azért Coin is elkövetett egynéhány sokkal, de sokkal szörnyűbb dolgot. Az egyik ugye a fent említett viadal ötlete, a másik meg szegény Prim.


Nagyon szerettem volna még egy Katniss x Peeta happy endet is a történetbe, főleg mert én egyáltalán nem kedveltem Gale-t. Ők ketten talán szépek lettek volna együtt az elején, ha nincs az éhezők viadala. De ami történt megtörtént, Peetának és Katnissnek együtt kellett maradniuk, még úgy is, hogy a viadal majdnem teljesen tönkretette mindkettejüket. Szomorú, hogy ez történt, de azért szerencsére van feloldás a végén azzal, hogy ők ketten, Haymitchel egyetemben most már nyugodtan élhetnek, távol a Kapitóliumtól.


Akármennyire is fájdalmas volt néhány dolog, ami ebben a kötetben történt, én mégis úgy érzem, hogy ez a történet, mindhárom részével együtt, úgy ahogy van, a kedvenc sorozatommá nőtte ki magát. És amint kicsit jobban leülepednek a dolgok, mindenképpen újra el fogom olvasni a három könyvet egymás után.

2010. május 19., szerda

Suzanne Collins: Catching Fire (A futótűz)

Mint mondtam, annyira tetszett Az éhezők viadala, hogy körülbelül rögtön utána elkezdtem olvasni a második részt. És már alig várom, hogy megjelenjen az utolsó része is a sorozatnak. Egészen biztos vagyok benne, hogy arra is szinte azonnal le fogok csapni, mert már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi minden fog történni. Az első rész után én nem gondoltam volna, hogy lehet még annál is jobb, de igen, lehet. Mondjuk ebben a részben már voltak igazán megdöbbentő események. Én először akkor akadtam ki, amikor a roadshow keretében Katnissék a 11. körzetbe mentek, és a lány beszélt Treshről és Rue-ról, meg ami utána történt... (Ruta eredeti neve Rue, bár én nem igazán értem, hogy a magyarban miért lett Ruta.)


Az első résznél nem akartam nagyon spoilerezni, de most kénytelen leszek. Az előző könyv ugyanis úgy ért véget, hogy Peeta és Katniss mindketten túlélik a viadalt, mégpedig egy kisebb trükkel. Ezt pedig egyáltalán nem nézte jó szemmel a Kapitólium, és sajnos Katniss-nek nem sikerült mindenkit meggyőznie azzal, hogy azért tette, mert őrülten szerelmes Peetában. Ez pedig országszerte felkeléseket okoz, Katniss és a fecsegő poszáta pedig a lázadás szimbólumai és éltetői lesznek.


A Kapitólium pedig úgy tűnik nem tehet semmit, hiszen az túlságosan is gyanús lenne, ha a viadal egyik nyertese, történetesen pont Katniss, hirtelen csak úgy eltűnne. Hiszen a nyertesek mindig is sztároknak számítottak, és folyamatosan figyelemmel követik az életüket. Éppen ezért Katnissre egy olyan jövő vár, amikor is Peeta feleségeként fog megöregedni. Legalábbis a Kapitólium elvárásai szerint. Persze ezt csak Katniss gondolja így, és arra nem számít, hogy a Kapitóliumnak még van egy-két dolog a tarsolyában. Most van ugyanis a lázadás elnyomásának 75. évfordulója, és 25 évenként a viadalok is kicsit mások. A 25. évfordulón a jelölteket nem sorsolták, hanem a körzeteknek maguknak kellett kiválasztaniuk azt a fiút és lányt, akit majd a halálba küldenek. Az 50. évfordulón kétszer annyi embernek kellett meghalnia, mint előzőleg, tehát ekkor körzetenként két lányt és két fiút sorsoltak. Egyébként ez volt az az év, amikor először tudott a 12. körzet jelöltje nyerni. Azt már tudjuk, hogy ez Haymitch volt. A 75. évfordulón pedig azt bizonyítja a viadal, hogy azok sincsenek biztonságban, akik már egyszer nyertek a viadalon. Most ugyanis azok közül sorsolják ki a kiválasztottakat, akik már egyszer nyertek a viadalon. Ezek lehetnek fiatalok, de nagyon öregek is, mint ahogy látjuk is majd. De ami a lényeg, hogy a 12. körzetnek eddig csak 3 győztese volt, Haymitch, Peeta és Katniss. Ami pedig azt jelenti, hogy Katnissnak megint indulnia kell a viadalon.

Suzanne Collins: Az éhezők viadala (The Hunger Games)

Az igazat megvallva már régóta el szerettem volna olvasni ezt a könyvet, meg persze tartottam is tőle. Pedig sokan dícsérték, meg hallottam, hogy ez egy igazán rendkívüli YA novel (fiatal felnőtteknek szóló regény), de én valahogy mindig húztam a számat. Talán mert azt hittem, hogy ez valami újabb Battle Royale lesz. De igazából nem, mert ez sokkal több annál. Azt hiszem mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire tetszett, mint hogy már sikeresen a végére jutottam a második résznek is, a Catching Fire-nek.


A könyv egy Panem nevű kitalált országban játszódik, amely 12 (korábban 13) van osztva, a körzeteket pedig egy Kapitólium nevű fényűző hely irányítja. A körzetekben ezzel szemben szegénység van, és mi sem mutatja jobban a Kapitólium elnyomását, mint az évente megrendezett verseny, az éhezők viadala. Ekkor a körzetek kisorsolnak egy lányt és egy fiút, akit elküldenek erre a rendezvényre, ahol tulajdonképpen egyetlen feladauk van, a túlélés... na meg persze az, hogy kinyírják egymást. És mindezt úgy, hogy közben állandóan kamerák figyelik őket, tévében mutatják őket, lehet rájuk fogadni... a nyertes pedig később ünnepelt sztár lesz.


A 12. körzet sorsolásán a 12 éves Prim-et húzzák ki, az ő helyére jelentkezik nővére, Katniss Everdeen. A fiúk közül pedig Peeta Mellark-ot sorsolják ki. A két jelöltnek nem sok esélyt jósolnak a túlélésre, hiszen eddig mindössze egyvalaki tudott nyerni a 12. körzetből, Haymitch, de már az is 24 évvel ezelőtt volt. A részeges Haymitch egyébként majd a mentoruk lesz a küzdelmek során. Katniss persze hamar rájön arra, hogy miért nem volt esélyük eddig a viadalon. Ahogy megismeri az ellenfeleit, arra is ráeszmél, hogy ők már kiskoruk óta dolgoznak, megismerik a körzetük szakmáját, míg a szénbányász 12. körzetben csak 18 éves koruk után mehetnek bányába a fiatalok. De Katniss szerencsére nincs hátrányban, hiszen ő gyakran eljárt egy barátjával, Gale-lel a tiltott erdőbe, hogy illegálisan vadásszon, ezért aztán nagyon jól tud bánni az íjjal és a nyíllal. És a Kapitólium szimpátiáját is sikerül megnyerniük azzal, hogy Peeta bevallja, azóta szerelmes Katniss-be, mióta először találkoztak. Ezzel ők lesznek a viadal elátkozott szerelmesei, sőt később sokkal többek is lesznek ennél. De ezt már meghagyom a második részre :)