A történet egyébként valami nagyon durván elment olyan irányba, ami nekem nagyon nem tetszik. Mármint könyörgöm, ez már a hatodik kötet, és engem már a másodikban is nagyon idegesített ez az állandó démonozás. Most meg olyan dolgok derültek ki, hogy a fülem kettéáll tőle. Szóval most már biztos, hogy nem lesz démonoktól mentes kötetünk, tekintve hogy Rachel is lassan már inkább démon, mint boszorkány. És az utolsó mondat is sokat sejtető: happily into the ever-after. Arghh, én meg a falat kaparom közben, hogy ez most mégis mi?
Ebben a részben körülbelül olyan dolgok derültek ki Rachel múltjából, mint Sookie-nek a tündérsége. Csak Rachel mondjuk baromira nem tündér, hanem sokkal inkább démon. És itt legalább hihető, mert kezdettől fogva voltak jelei, nem úgy mint Sookie-nál, ahol a derült égből villámcsapásként kellett lerombolni Sook önbecsülését. Hát kiderültek még érdekes dolgok, főként az apjáról, aki persze nem az, akit Rachel eddig annak hitt. Meg arról, hogy mit művelt vele Trent apja, amikor megmentette az életét. Rachel most megint rájött, hogy Trent valójában nem rossz, csak az eszközök rosszak, amit a célja elérésének érdekében alkalmaz. Olyan jó páros lennének, annyira támogatnám őket, de valamivel mindig elrontják a dolgokat.
Na és hogy ne csak Rachel-ről ömlengjek, azt meg kell jegyeznem, hogy most mindenkinek a történetét nagyon rendesen alakították. Tehát Ivy-val sincsenek problémák, Jenks még mindig hatalmas kedvenc. Úristen és Bis!!! Tudom hogy alig szerepelt, de az első két mondata után megszerettem, nagyon jó páros lennének Jenks-szel. Egyébként a borítón is szereplő vízköpőről van szó. Megtudtunk még dolgokat Kesley-ről, de attól még ugyanaz marad, mint aki volt. És Ceri gyereket vár!! És nem mondom meg, hogy kitől :)
Szóval most minden pozitív, kivéve az állandó démonozás. Én egyébként komolyan azt szeretem ebben a sorozatban, hogy bár vannak benne csavarok, minden olyan, amire számítani lehet. Rachel démonsága, meg hogy ki a valódi apja. Mikor megtudja az ember, akkor fogja a fejét, hogy persze, hát tényleg! Többször is mondták, hogy ugyanaz a haj, és azért Rachel haja elég különleges, szóval egyértelmű, hogy kitől örökölhette. A Sookie Stackhouse sorozat ezzel ellentétben tele van csupa olyan csavarral, amit szerintem az írónő csak úgy hasraütésszerűen tett bele. Például nagyon sokszor el lett mondva, hogy Sookienak nincs több rokona csak az öccse, meg az a gonosz távoli nagybácsi, akit Bill távolít el véglegesen. Aztán egyszer csak megjelenik Hadley és részeken keresztül megy róla a nosztalgiázás? Na neee... Rachel ehhez képest sokkal jobban fel van építve, és én igenis várom, hogy vajon mikor látjuk majd esetleg a testvérét, Robbie-t.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése