2010. január 7., csütörtök

Emma

A kedvenc Jane Austen-om az Emma, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor fogom rávetni magam a tavaly készült 4 részes BBC sorozatra. Bár meglehetősen lassan haladtam vele, mert egy kicsit unalmasra sikeredett ez a feldolgozás (legalábbis az első két rész). Arról nem is beszélve, hogy Romola Garai az eddigi legunszimpatikusabb Emma akit eddig láttam, sikerült Gwyneth Paltrow-t is alulmúlnia. Én akkor is a Kate Beckinsale - Mark Strong párosra szavazok, ők alkotják a legjobb Emma - Knightley párost.


Hát igen, tulajdonképpen a legnagyobb problémám Emmával volt, annak ellenére, hogy ő a kedvenc Austen-hősnöm, itt valahogy nem sikerült eltalálniuk a karakterét. A negyedik részben már kezdtem azt hinni, hogy talán nem is olyan rossz, de aztán mindent elrontott az utolsó 5 percben levő "nem házasodhatunk meg!" kifakadásával. Én Romola Garait még nem sok mindenben láttam, csak felnőtt Briany-ként a Vágy és vezeklésben, meg a Dirty Dancing 2-ben, de az biztos, hogy ez a szerep nagyon nem illett hozzá. Pedig az itteni Harriet Smith (Louise Dylan) és Frank Churchill (Rupert Evans) volt a legjobb a három általam látott film közül; ráadásul Jane Fairfax és Mrs Weston is nagyon aranyos volt. Mr Knightley-t pedig mindig tudom szeretni, de ez nem a színész, sokkal inkább a karakter miatt van. Azt hiszem én Mr Darcy-t is minden verzióban szerettem, ez körülbelül ugyanolyan kategória.


Szóval én azt mondanám, hogy ha valaki elvetemült Jane Austen-rajongó, akkor érdemes megpróbálkoznia ezzel a rövid sorozattal, de messze nem ez a legjobb Emma-feldolgozás. Én sokkal inkább az 1996-os Kate Beckinsale-es verzióra szavazok, de akár a szintén 1996-ban készült kicsit nagyobb sztárparádét felvonultató Gwyneth Paltrow-féle verzióval is többre megy az ember. Egyébként általában azt a verziót szokták jobban kedvelni, de szerintem az előbbi sokkal jobban visszaadja a könyv hangulatát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése