Alex Flinn: Beastly

Ha valaki nem esetleg tudja elképzelni milyen lehet a Szépség és a Szörnyeteg napjainkban, akkor olvassa el a Beastly-t. A könyv egyébként hamarosan magyarul is megjelenik, illetve már készül a filmváltozat is. Utóbbi egyébként nem tűnik rossznak, mondjuk a Kyle-t játsszó színészt annyira nem ismerem, de Lindy-t, aki úgy tűnik picit több szerepet fog kapni a filmben, Vanessa Hudgens alakítja, Kendrát meg Mary-Kate Olsen. A kedvenc szereplőmet, Willt, pedig egy még nagyobb kedvencem, Neil Patrick Harris fogja alakítani. Utóbbit már alig várom.

A történetről egyébként abszolút semmit nem szükséges mondanom, ugyanis ez tényleg egy az egyben a szépség és a szörnyeteg, csak egyrészt a jelenben, másrészt pedig a szörnyeteg oldaláról. Nekem ez utóbbi tetszett leginkább a könyvben. Mert annak ellenére, hogy csak jókat olvastam róla, nekem valahogy mégsem tetszett annyira. Pedig a szépség és a szörnyeteget imádom, az ilyen középiskolás cuccokat is nagyon, de valahogy mégsem tudott megfogni. És valamiért, talán mert tudtam a végét, valahogy alig vártam, hogy vége legyen. Pedig az alapötlet szerintem egyáltalán nem rossz, sőt nekem tényleg sokat számított, hogy most a szörny oldaláról kaptuk ugyanazt a történetet, és a lány tulajdonképpen csak jó sokára jelent meg ténylegesen Kyle életében.

Ami a fejezeteket összekötő chat-részleteket illeti, igazából az ötlet szerintem ebben az esetben is zseniális volt, de aztán valahogy mégsem az sült ki belőle, amit vártam. Az egész dolog arról szólt, hogy amolyan szörnyek, meg varázslatos lények beszélgetnek egymással egyfajta közösségi oldalon, a problémáikról, meg minden, de igazából volt néhány dolog, ami már szerintem nem kellett volna. Például mikor a grizlisrác bemutatta hófehérkét (nem *azt* a hófehérkét) a többieknek, vagy amikor a szörny is bemutatta Lindy-t. Ez szerintem azért már túlzás volt.