Tera Lynn Childs: Oh My Gods

Annyira imádtam a Forgive My Fins-t, hogy már akkor is megírtam, hogy mindenképpen fogok még mást is olvasni Tera Lynn Childs-tól. Ennek most jött el az ideje, ez pedig a másik, kétrészes, görög istenes sorozatának az első része, amiben olyannyira nem csalódtam, hogy már most folyamatban van a második része is, és még azt is imádom. Persze nem mondom, itt is megvannak ugyanazok a hibák, mint a Forgive My Fins-ben, például hogy a főszereplő túlontúl gyerekes, de igazából ilyen korban ki nem az? Főleg azt nehéz elviselni, ha a szülők ilyenkor is kihagyják az embert a fontos döntésekből, például hogy kb most rögtön Görögországba költöznek... ja, hogy Phoebe-nek más tervei lettek volna? Az mostmár mindegy.

Ugyanis az történt, hogy Phoebe édesanyja kiment Görögbe néhány hétre rokonlátogatásra, és azzal a hírrel jött haza, hogy eljegyezték és Görögországba költöznek, egy kis szigetre, Phoebe-nek pedig az ottani magániskolába kell járnia. Minderről már csak a helyszínen derül ki, hogy egy isteni helyről van szó, a szó szoros értelmében. Az iskolába például csak görög istenek leszármazottjai járnak, az egyetlen kivétel pedig Phoebe lesz, de csak mert az új mostohaapja az iskola igazgatója. Tehát Phoebe-nek nem elég, hogy a megkérdezése nélkül kellett elköltöznie egy másik kontinensre, de még totális kívülállóként kell egy olyan akadémiára járnia, ahol tulajdonképpen mindenki természetfeletti képességei vannak, csak neki nem. Egyedül a futásban leli igazi örömét, meg abban, hogy egyre közelebb kerülhet a szintén hosszútávfutó Griffin-hez. Csak kár, hogy a srácnak már van barátnője. Meg az is kár, hogy a srác barátnőjének a legjobb barátnője nem más, mint Phoebe új és kiállhatatlan mostohanővére... Szóval van itt ám bonyodalom rendesen.

Amit nem értettem viszont, hogy miért volt olyan nagy szám, amit Phoebola véletlenül kikottyantott a barátnőjének, a természetfeletti erőkről... Szóval simán elsimíthatta volna a dolgot valami aprósággal, nem kellett volna rögtön az, hogy ez egy titok, amit nem mondhatok el. Ugyanez a másik oldalról, hogy igazából semmi extra nem volt abban, amit Phoebe mondott, és mégis komolyan vették... Szóval na, ha valaki azt mondja nekem, hogy XY-nak milyen szuper képességei vannak, aztán rájön, hogy kikottyantott egy titkot, akkor nem fogom azt hinni, hogy annak a bizonyos XY-nek tényleg csoda képességei vannak. Ez kicsit logikátlan volt, de ezen kívül tényleg nagyon imádtam.