A 17 éves Miának mindene megvan, van egy irigylésre méltó családja, egy tökéletes barátja, felvételt nyert a Julliard-ra, előtte az egész élet. Most kell azonban meghoznia eddigi élete egyik legnagyobb döntését; elfogadja-e a Julliard nyújtotta lehetőségeket és csellista lesz, vagy a zene helyett inkább a szerelmet válassza, és a barátjával, illetve a családjával maradjon? Mindkét esetben elveszítene valamit, de egyben nyerne is; attól függően, hogy mi a fontosabb számára. Azonban amikor egyik pillanatról a másikra egy autóbalesetben elveszíti a családját, és ő maga is csak kívülről figyeli az eseményeket, azt hogy hogyan próbálják az orvosok és a szerettei is megmenteni az életét, minden felborul. A kérdés azonban még mindig ugyanaz: Lépjen tovább ő is? Hiszen a közvetlen családja nélkül az élet már nem élet... Vagy maradjon?
Azt hiszem még valamikor a nyáron láttam meg a Mammutban ezt a könyvet, és már akkor is nagyon el szerettem volna olvasni. Csak úgy voltam vele, hogy a Libri nem éppen a legolcsóbb hely az idegennyelvű könyvek beszerzésére, ezért még egy darabig csak szemeztem vele. És most végre itt van, és bár kisírtam a szemem rajta, úgy érzem teljes egészében megérte megvenni, mert nagyon szerettem. A Duff után újra egy olyan könyv, amin órákig csak gondolkoztam, ez pedig nagyon jó érzés; manapság egyre ritkábban találkozom ilyennel.
Az elején kicsit nehezen szippantott magába a dolog, valahogy túlságosan is tökéletes volt minden, tényleg egy nagyon jól együttműködő családot, egy teljesen normális párkapcsolatot mutattak be, és ez nekem egy kicsit valószerűtlen volt, de hát épp az volt a könyv lényege sajnos, hogy egy ilyet robbantottak szét. Éppen ezért nagyon szomorú volt olvasni Mia visszaemlékezéseit, és mindezt nem őmiatta, hanem mert emellett tudtam, hogy ők már nem élnek...
A könyvnek lesz második része is jövő tavasszal Where She Went címmel. Nem tudom még, hogy mit akarnak ebből kihozni, mindenesetre én úgy érzem, hogy semmiképpen sem akarok kimaradni belőle. Még akkor is, ha a fülszöveg alapján egyáltalán nem értem, hogy ez most miért kellett... Nem hittem volna, hogy egy ilyen élmény után, mint ami az If I Stay-ben volt, Adam és Mia útjai elválnának, hogy aztán 3 évvel később újra találkozzanak... Majd meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése