2013. július 3., szerda

Tim Tharp - The Spectacular Now

Az IMDb-t nézegetve jutottam el ehhez a könyvhöz, ugyanis mostanában film készül belőle. Vagyis, igazából úgy jutottam el hozzá, hogy a Divergent filmről keresgettem infókat, és észrevettem, hogy a színésznő, aki Tris-t játssza (Shailene Woodley), főszerepel még a The Fault in Our Stars-ban is, illetve ebben a Spectacular Now-ban is, ami szintén egy könyv alapján készült. Illetve, hogy ez ne legyen elég, Miles Teller a másik főszereplő, aki meg Peter lesz a Divergentben. Slusszpoén: Ansel Elgort is duplázik, csak ő a The Fault in Our Stars-ban és a Divergentben - The Spectacular Now neki kimaradt, de ettől függetlenül már kellőképpen felkeltette az érdeklődésemet, és ezért muszáj volt előkaparintanom a könyvet.

Ami a borítót illeti, nem ezzel jelent meg elsőként, de szerintem mindenképpen ez illik hozzá legjobban. Ha nálunk egyszer megjelenik, remélem nem filmes borítója lesz, hanem valami ilyesmi.

A történet pedig: adott Sutter Keely, aki igazi partiarc, minden bulinak és baromságnak ő áll a középpontjában. Úgy kezdi a napot, hogy iszik, szerintem a könyv alatt egyetlenegy olyan alkalom nem volt, hogy ő józanul vezetett volna. Nincsenek nagy céljai az életben, barátnők jöttek-mentek eddig is, ha egy lány szakít vele (mert hogy egy idő után minden lány szakít vele), majd felszed valaki mást, ezzel sosem volt problémája. A munkájával is tökéletesen meg van elégedve, ahogy az élete jelenleg folyik, valószínűleg harminc év múlva is ingeket fog hajtogatni egy ruhaüzletben. Ez egészen addig így is megy, amíg egy áttombolt éjszaka után egy idegen ház sövényén ébred, és meg nem ismerkedik Aimee Finicky-vel. A lány teljesen más, mint az eddigi barátnői voltak. Ugyanis Aimee valószínűleg az egyetlen lány, akinek valaha is szüksége volt Sutter-re, hogy megtanuljon magabiztosabb és önállóbb lenni, hogy meg merje mondani a szüleinek, hogy igenis vannak tervei a jövőre nézve, és nem fog örök életében újságot hordani reggelente, hogy legyen mit elkaszinóznia az anyjának és a mostohaapjának. A kérdés csak az, hogy hogyan tudna segíteni Sutter Aimee-nek, ha egyszer magán sem képes változtatni?

Eddig akár azt is lehetne mondani a történetről, hogy egy újabb tucatkönyv, előre látjuk a végét, egymásba szeretnek, Sutter megváltozik, és boldogan éldegélnek tovább, amíg meg nem halnak. De nem, a befejezés egyáltalán nem az lesz, amit várunk, vagy ami mondhatnánk, hogy megszokott lenne. És bár elsőre én is azt gondoltam, hogy "na ne már, ez mi volt? most akkor hol a vége?", utólag azt mondom, hogy már csak emiatt is más lesz, mint a többi hasonló olvasmány. Hogy jobb is, azt nem tudom, mindenesetre valahogy reálisabb.

Júliusi szemezgetés

Múlt hónapban nem szedtem össze, hogy milyen könyveket szeretnék olvasni, pedig nem volt kevés (és meh... mindössze kettőt sikerült eddig elolvasnom, Neil Gaiman-től The Ocean at the End of the Lane-t és Daisy Whitney-től a When You Were Here-t). Most viszont frissen szabadult kórházi szökevény vagyok (ok, csak egy nagyobb kisműtét volt, a hét végén már megyek is dolgozni), időm pedig van mint a tenger, ezért most összeszedtem azt a pár könyvet, amit mindenképpen jó lenne elolvasni. 


Kasie West-től már olvastam egy könyvet (Pivot Point), amit nagyon szerettem, vártam is nagyon, hogy írjon gyorsan valami jót. The Distance Between Us pont ilyen lesz (már a felénél járok, egyelőre menthetetlenül szerelmes vagyok Xanderbe és nagyon bírom Caymen humorát is). Kathy McCullough könyve azért van itt, mert az első részt olvastam, egynek pedig elment. Nem gondoltam, hogy lesz folytatást, de ha már így alakult, akkor ide vele :) A Losing Hope azért van itt, mert Colleen Hoover nálam az év felfedezettje, és bár a Hopeless-t nem szerettem annyira, mint a Slammed sorozatot, attól még kíváncsi vagyok Holder oldalára is. The Arrivals pedig azért, mert rég olvastam már valami jót Melissa Marr-tól (oké, mármint ha a Loki's Wolves-t nem számítjuk), és benne még sosem csalódtam. :)