A sorozat első részénél már kineveztem Katie-t az új Elkelesnek, a Pushing the Limits-et pedig az új Chemistry sorozatnak. Ugyanis általában olyan párokról szóltak eddig a részek, ahol az egyik fél valamiért alapból zűrös (Beth, Noah és Isaiah ugye a nevelőotthonok miatt), a másik pedig látszólag tökéletes, de aztán kiderül, hogy valójában velük sincs minden rendben, és így kiegészítik egymást, segítenek a másikon, meg hát... totál összeillenek, egyszerűen nem lehet nekik nem drukkolni.
Most például ott van Rachel, színjeles tanuló, márkás cuccokban jár, látszólag mindene megvan és abszolút irigylésre méltó életet él. Közben pedig nagyon sok dologban bizonytalan, úgy nőtt fel, hogy tisztában van azzal, hogy ha a nővére nem hal meg rákban, és az anyja nem szerette volna őt pótolni még egy lánygyermekkel, akkor ő sosem születik meg. Mindenki azt várja el tőle, hogy a tökéletes nővérére hasonlítson, akit ugye még csak nem is ismerhetett. Rengeteg mindentől szorong, teljesen torzultan látja önmagát, pánikrohamokkal szenved, amit ráadásul próbál mindenki elől eltitkolni, mert azzal csak csalódást okozna a szüleinek. Az autók és sebesség iránti túlzott rajongását is magában kell tartania, hiszen ez sem illik abba az illúzióba, amit az édesanyja szeretne látni. Amikor megismerkedik Isaiah-val, aki gyakorlatilag az utcán nőtt fel, még több titkot kell magában hordoznia. Egyrészt, belekeveredik egy olyan utcai gyorsulási versenybe, amiből nem egykönnyen lehet épségben kikecmeregni. Másrészt pedig kezd egy olyan srácba teljesen belezúgni, akinek a szülei egy csepp esélyt sem adnának, elég lenne csak egy pillantást vetniük a tetkóira és a fülbevalóira, és örökre eltiltanák őket egymástól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése