Az igazat megvallva még nem hallottam erről az írónőről, sem a könyveiről, csak a Leaving Paradise történetére talált rá egy barátnőm, és mindkettőnknek megtetszett a dolog. És bár nem kicsit vagyok csalódott a befejezés miatt, egyáltalán nem bántam meg, hogy megrendeltem ezt a könyvet, mert tényleg nagyon tetszett. Néhányszor sírtam ugyan, de rengetegszer mosolyogtam is rajta. Mondjuk ha egyszer újraolvasom, akkor biztos, hogy kihagyom az utolsó 5 oldalt, és valami szebb befejezést képzelek el magamnak. Na nem mintha nem lett volna valamilyen szinten pozitív és előrelépős a befejezés, de egyáltalán nem az volt, mint amire 300 oldal után számítani lehetett. De ami pozitívum, hogy lesz folytatás! Csak egy kicsit messze van még az a fránya november...
A Leaving Paradise körülbelül egy évvel egy baleset után játszódik, amely során az ittasan vezető Caleb elüti a szomszédját, Maggie-t. Maggie a baleset után egy roncs lesz, utálja a kórházat, a terápiákat, hogy mindenki nevet rajta, és legfőképpen Caleb-et, amiért ezt tette vele. Alig várja, hogy minél hamarabb elszabaduljon a Paradise nevű kisvárosból, ahol mindenki ismeri, de legfőképpen azért, hogy ne kelljen majd Caleb-bel találkoznia, aki hamarosan visszajön a városba. Addig is egy Mrs Reynolds nevű idős hölgynél dolgozik, hogy legyen pénze a régóta várt spanyolországi ösztöndíjra. Caleb is utálja Maggie-t, hiszen miatta szenved már egy éve a javítóban. A fiút azonban hamarabb kiengedik, és a letöltendő fogság helyett néhány hónapnyi közmunkára ítélik. Így kezd Mrs Reynolds-nál dolgozni, ahol kénytelenek lesznek elviselni egymást Maggie-vel, hiába akarták mind a ketten elkerülni egymást. Ám ahogy telik az idő, egyre inkább rájönnek, hogy csak egymásban tudnak igazán megbízni. Abban, aki tönkretette az életüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése