Úgy rémlik már írtam párszor, hogy az idei terveim között szerepel, hogy legkésőbb karácsonyig újraolvasom az összes Harry Pottert, és aztán megnézem az összes Harry Potter filmet. Mostanra pedig lassan, de biztosan sikerült sort kerítenem a harmadik részre is, amiről most tényleg csak pár sort írnék.
Ami a megjelenését illeti: ez volt az első Harry Potter, ami már olyankor jelent meg, amikor testvérem is nagy HP-rajongó volt, és mivel óriási veszekedés volt belőle (már a könyvesboltban!), hogy ki fogja hamarabb elolvasni, szegény anyának rögtön két példányt is kellett vennie belőle. Nem baj, majd elajándékozzuk. Persze erre nem került sor, mert instant újraolvasás lett belőle, mindkettőnk részéről, legalább huszonötször :D Mellesleg jegyzem meg, hogy ekkorra már az első kettő rész is két példányban volt meg otthon. Az első könyvet ugye első kiadásban vettük meg, zöld borítóval, aztán megjelent belőle egy olyan verzió is, amit mostanra már mindenki ismer. Na nekünk ugye kellett az is. Meg abban a változatban már lényegesebben kevés elgépelési/helyesírási hiba volt - persze még így is akadt bőven :). A második könyvet pedig megkaptam angolul, elvégre már tanulom a nyelvet, ez meg mesekönyv, majd elolvasom - persze azóta se... (A negyedik könyv is kétszer van meg, mert megkaptam németül, a hatodik pedig azért, mert én angolul olvastam, tesóm pedig megvárta a magyar verziót, mert nem voltam hajlandó lefordítani az egészet a megjelenésig. Az ötödik nem tudom miért csak egyszer van meg, a hetedik pedig már annyira nem volt várós, hogy kétszer is kelljen a polcra.)
Ami pedig a történetet illeti: Nagyon sok mindent szerettem ebben a könyvben, egyrészt én egyenesen szerelmes voltam (nem, nem Siriusba :P) Lupinba, a legeslegnagyobb kedvenc sötét varázslatok kivédése tanárom. Itt szerettem meg nagyon a Wesley ikreket, imádtam a titkos járatokat, a Tekergők Térképét, a Kóbor Grimbuszt, a sok csínyt. Nem szerettem viszont Hermione-t, az időutazást a hippogriffes részeket (Norbertet a tarajos norvégot sem szerettem, meg majd a házimanókat sem fogom - ez van), a Makesz-Csámpás kergetőzést, és (köveket ide) Siriust. Emlékeim szerint ez volt az első négy könyv közül a legkevésbé tetsző rész. Figyelem! A fenti mind a gyerekkori emlékeimet idézi, mert most: első betűtől a végig IMÁDTAM. Én sem igazán értem :D De most nem találtam benne semmi negatívat, sőt, kifejezetten szerethető volt ez a rész! És időutazás wow :D Igen, ez egy olyan dolog, amit hosszú évek alatt szerethettem csak meg, de mostanra nagyon :D A negyedik részt pedig pont ma kaptam meg, nem tudom mikor kezdek neki, konkrétan most 4 magamhoz képest elég hosszú könyvvel "szenvedek" :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése