Ma tervezem megnézni a filmet is, de előtte el akartam olvasni a könyvet is, szóval most villámsebességgel túl lettem ezen is. És annyira jó volt, hogy ha nem lenne ötmillió könyv, amit még el kéne olvasnom, akkor már rég belevetettem volna magam a folytatásokba. Nem mondom, hogy olyan, mint anno a Harry Potterek voltak, de simán lehetne. Mert annak ellenére, hogy a történet egy 12 éves kisfiúról szól, én 10 évvel öregebb fejjel is minden percét élveztem a könyvnek, szóval nem vicceltem azzal, hogy már nagyon várom a folytatást.
A történet főszereplője a 12 éves Percy Jackson, aki egyébként nem rossz gyerek, mégis hat év alatt már a hatodik iskoláját tapossa, és mindenhol csak a probléma van vele. Mert olvasási problémái vannak, vagyis emiatt nincsenek valami jó jegyei, meg egy kicsit figyelemzavaros is, tehát csak a baj van vele. Tehát amolyan szerencsétlennek is nevezhetnénk, ha nem lenne minderre magyarázat. Ő ugyanis nem átlagos gyerek, hanem mint ahogy megtudja, egy görög istennek a fia. És hatalmas küldetés áll még előtte, hiszen már ebben az első kötetben is meg kell akadályoznia egy kisebbfajta háború kitörését, ami Zeusz, Poszeidón és Hádész között robbanna ki, de ez még mind semmi a várható folytatásokhoz képest. Szóval a lényeg, hogy Percynek még nagy dolgokat kell véghezvinnie, de ahogy ez lenni szokott, ott vannak a barátok, akik a fiú segítségére lesznek, és az istenek is mögötte állnak.
Ami nekem kifejezetten tetszett, az az istenek és mitológiai lények ábrázolása a jelenben. Mármint nekem ez abszolút logikus, hogy a kultúra (ill. világ) központja mostanra már ugye nem Görögország, hanem Amerika, ezért az olimposzi istenek központja is most éppen Amerikában van. Szóval az nagyon jó volt, ahogy egy motoros képében megjelent Árész, vagy a fúriákat mindenki csak nyugdíjasoknak látta a buszon. Szóval tényleg teljesen olyan, mintha köztünk élnének. És arra is jó a magyarázat, hogy az átlagemberek ezt miért nem veszik észre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése