Már nem emlékszem, hogy ki mondta, de több helyen is olvastam, hogy míg a tavalyi év a vámpíroké volt, a 2010es év a zombik éve lesz. Úgyhogy részben emiatt is próbálom csekkolni a zombis ifjúsági irodalmat, de egyelőre még nem sikerült megnyernie a dolognak. Egyelőre még biztosra veszem, hogy a zombik nem lesznek a következő vámpírok.
Ez a mostani kötet amúgy egy sorozatnak az első része, de már januárban megjelent a folytatás is, és aztán ki tudja hogy mennyi lesz még a jövőben. Mert ez a könyv szerintem abszolút eladható, igaz hogy már az a kategória, amiből én kinőttem. De én azért látom benne a jövőt. A főszereplőnek, Megan Berrynek, amellett hogy normális középiskolai életét próbálná élni, egy másik problémával is szembe kell néznie. Ugyanis időnként felkeresi egy-egy zombi, akiknek kicsit rendezetlen volt a haláluk, és esetleg valami utolsó dolgot szeretnének megosztani az élőkkel. Ez annyira nem vészes, mert jó esetben csak este jelennek meg, és néhány mondattal, meg a sírjuk lezárásával el lehet intézni a dolgot. Azonban valaki szándékosan támasztja fel az élőhalottakat, mégpedig azzal a céllal, hogy Megan életére törjenek.
Ami engem egyébként meglehetősen zavart, az maga Megan. Az állandó sikítozásai, nyafogása, a gyerekes viselkedése minden, csak nem szimpatikus. Ahogy nyomozni kezd, az meg egyszerűen nevetséges, egy kicsit fáj nekem, hogy egy lapon emlegeti magát Nancy Drew-val. Szóval mikor ilyen dolgokra gondol, hogy lehet hogy XY használ fekete mágiát, amiért nem lett bálkirálynő, meg hasonlók... És ami a legdurvább, hogy van amiben még igaza is lesz.
Egyelőre még nem tudom, hogy csekkolom-e a folytatást, de akár még el is képzelhető. Főleg amilyen dilis vagyok, hogy folyton olyanokkal próbálkozom, amik egyébként nem is tetszenek annyira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése