Megint egy rahedli blogolnivalót halmoztam fel, ez a könyv is már egy többhetes olvasmányom, így egy picit nehéz lesz írni róla. Az előzményekről annyit, hogy én már egy ideje szemezek Jodi Picoult könyveivel is, de ez az első, ami a kezembe került. Mondhatjuk azt, hogy nem bántam meg, hogy ezt olvastam, meg lehet még számítani további könyvekre is tőle, de azért én egy picit hatásvadásznak éreztem ezt az egészet, a vége miatt pedig főként.
A történet egy háromgyerekes családról szól, ahol a középső gyerek, Kate, leukémiás, és nem jósolnak neki hosszú életet az orvosok. A legidősebb testvér, Jesse, teljesen elhatárolta magát a szülőktől, drogozik, gyújtogat, meg ki tudja még hány törvénybe ütköző dolgot művel. A kislány, Anna, pedig tulajdonképpen azért jött a világra, hogy a beteg nővérének legyen a genetikailag tökéletes donorja. A számos kisebb-nagyobb beavatkozás után viszont most úgy tűnik, hogy a fél veséjét kell odaadnia a nővérének, amikor is a 13 éves lány fellázad, és bepereli a szüleit, csakhogy önrendelkezési jogot kapjon a teste felett.
Az eseményeket tulajdonképpen öt szemszögből látjuk, egyrészt ott van Anna, a szülők Sara és Brian, illetve a Campbell nevű ügyvéd, és Julia, a kinevezett bírósági gyám. Eleinte ebből a listából én egy kicsit hiányoltam Kate-et, de igazából jobb is, hogy az ő gondolatait nem ismertük meg, csak a többieken keresztül. A könyvből film is készült, Cameron Diaz, meg a mostanság agyonnyomatott Abigail Breslin főszereplésével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése