Amilyen sokára olvastam el ezt a részt az első kötethez képest, annyira tetszett is! Szóval most a héten egy újabb Rachel Morgan-nel lepem meg magam, az utolsó Sookie helyett. Mondjuk ez nem teljesen igaz, mert azt olvasok, amit kölcsönkapok, és Sookie-t most nem kaptam. De ha mindkettő nálam lenne, akkor is Rachelt olvastam volna most hamarabb.
Míg a sorozat első kötetének a fele nagyon unalmas volt, és rohadtul nehezen indult be, ez a mostani könyv teljesen a helyén volt. Az is abszolút pozitív, hogy a maga 450 oldala pont annyi volt, ami kellett. Nincs semmi összezsúfolva (Sookie), és mégcsak nem is unalmas.
A történet majdnem ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt. Rachelék vállalkozása a Vampiric Charms egyelőre még gyerekcipőben jár, vagyis Rachel vagy épphogy ki tudja fizetni a lakbért, vagy nem. Továbbra is retteg a vámpír lakótársától, Ivy-tól. Továbbra is mindent megtenne, hogy elkaphassa a nagy ellenfelét, Trent Kalamack-ot, és hogy kiderítse róla, hogy miféle lény. Közben a barátja, Nick, egyre inkább kezdi túlzásba vinni a démonológiás dolgait, ami nem kicsit idegesítő. Ja, és valaki sorra gyilkolja a boszorkányokat. Pontosabban a ley line witch-eket, ami nem tudom micsoda magyarul. Rákerestem a Boszorkányfutamban, hogy mi lett a hivatalos magyar fordítás, és extra vicces, mert leyvonal boszorkány lett. Na szóval azokat. De mivel Rachel nem ilyen jellegű boszorkány, ezért nincs mitől tartania. Vagy mégis?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése