2011. április 27., szerda

Courtney Summers: Fall for Anything

Courtney Summers-szel most már szemezek néhány éve, már a Cracked Up to Be is várólistán volt, aztán felkerült a listámra a Some Girls Are, és a harmadik regényét végre sikerült is elolvasnom. Köszönhető mindez a Contemps-nek, de mivel nagyon tetszett, a fent említett két regényére is biztosan sort fogok még keríteni. Vagy nem. De igen. Nagyon pörgős volt, seperc alatt elolvastam a könyvet, és nagyon szerettem a stílusát.


Történet: Amikor Eddie Reeves édesapja öngyilkosságot követ el, a lány életét felemésztik a gyötrő kérdések. Miért tette, mikor ő egy világhírű fényképész és fantasztikus tanár volt? Miért, ha egyszer mindenben amit meglátott, inspirációra lelt? De legfőképpen, miért, ha egyszer volt egy lánya aki a világon mindennél jobban szerette őt? Amikor találkozik Culler Evans-szal, az apja egyik tanítványával, aki maga is fényképész, azonnal és veszélyesen vonzódni kezd hozzá. Úgy tűnik Culler többet tud az apjáról, mint ő maga, és talán együtt sikerül megfejteniük az apja halálát övező rejtélyt. De Eddie nagyon sebezhető, Culler Evans pedig lassan túlságosan is közel került hozzá. A lány azonban tartja magát, csak hogy megtudja az igazságot... de nem jobb, ha néhány kérdés megválaszolatlan marad?


Az tetszett legjobban, hogy abszolút átjöttek Eddie érzelmei, az, hogy össze van zavarodva, hogy csalódott, hogy dühös, hogy csak az tartja benne a lelket, hogy válaszokat kapjon. Gondolom ez amiatt is van, mert a gondolatai is teljesen kuszák és én annyira át tudtam érezni. Vagy nem. De igen. Szóval ilyenek. Két dolog van, ami miatt mégsem szerettem olvasni, az egyik, hogy ehhez azért kell bizonyos lelkiállapot, én meg pont egy kicsit rózsaszínben látom a világot. A másik pedig spoiler, de Cullent egyszerűen nem bírtam elviselni, körülbelül onnantól, hogy megjelent. És annyira sajnáltam szegény Milót. Én biztos voltam benne, hogy egy nagy kamukirály, és még meg is lepődtem, hogy volt olyan dolog, ami még igaz is volt. Ez egy beteg ember, az biztos, főleg ahogy a végén kezelte a dolgokat. "Jelentkeztem volna, néhány hét múlva..." Aha, na persze.


Ja, és hogy ne foglalja nálam a helyet, nagyon szívesen továbbadnám, kölcsönadnám, cserélném, eladnám, vagy bármit, ha valaki esetleg szeretné elolvasni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése