Amikor a Just Elláról írtam, említettem hogy van még nálam két hercegnős könyv, na ez az egyik. Van Elátkozott Ella film is, amit nagyon szeretek, ha egyszer meglátom, hogy adják a tévében, én biztos hogy végignézem, annak ellenére, hogy vagy tucatszor láttam. A könyvvel pedig már néhány éve szemeztem, de mindig találtam mást, ezért csak most olvastam el. Ó, pedig mennyire szerettem! Teljesen más, mint a film, de ez is száz százalékig imádnivaló és végig mosolygós. És itt jobban ki is jött, hogy ez egy Hamupipőke feldolgozás, még tökhintó és üvegcipellő is volt!
A főszereplő leányzót, Ellát, születésekor egy kéretlen ajándékkal lepi meg egy tündér, az engedelmességgel. Szegény lány annyira engedelmes lesz, hogy mindent meg kell csinálnia, amit utasítanak neki, még akkor is, ha ezzel másoknak, vagy éppen saját magának fájdalmat okoz; hogy ezt illusztráljuk: ha az ogrék azt kérnék tőle, hogy főzze meg magát a bugyogó levesben, akkor bizony minden ellenvetés nélkül megtenné. De ez még semmi, mert lesz Ellának két kellemetlen mostohatesója, meg egy gonosz mostohája, akik bőven ki is használják a lány gyengeségét. Ella persze ezt elég hamar megelégeli, és megpróbálja megtalálni a szertelen tündért aki megátkozta, de ez nem olyan egyszerű. Pedig amíg nem sikerül megtörnie a varázslator, a herceg közeledését is vissza kell utasítania a lánynak, hiszen így csak bajba keverné a szerelmét.
Ami nekem nagyon tetszett, hogy Char herceg sokkal szerethetőbb lett, mert nem csak úgy idepottyant a hatalmas rajongótáborával, hanem mindvégig jelen volt Ella életében. Az is tetszett, hogy az átok megtöréséhez semmi szükség nem volt a gonosz nagybácsira, aki a herceg ellen akarta kihasználni Ella átkát, hanem enélkül is egy teljesen ésszerű oka volt Ellának, hogy végülis sikerült megtörnie az átkot. És ez nekem sokkal, de sokkal szerethetőbb befejezés volt. Meg persze hogy Lucinda leszokott a meggondolatlan varázslatokról, az sem elhanyagolandó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése