Én úgy emlékeztem, hogy a Dark Divine nekem nagyon tetszett, de ahogy elkezdtem olvasni a második részét, rá kellett jönnöm, hogy gyakorlatilag semmi sem maradt meg bennem a történetből. Aztán pedig azon kellett elgondolkoznom, hogy ezen nekem mi tetszett?
The Lost Saint 10 hónappal azután kezdődik, hogy Gracie kigyógyította Danielt a vérfarkas-kórságból, ő maga pedig megfertőződött. Grace családja azóta romokban, Jude eltűnt, az anyja depressziós, az apja pedig egyre több időt tölt távol, elvileg azért, mert Jude-ot keresi. Daniellel azonban minden a legnagyobb rendben, legalábbis addig, amíg el nem kezdenek titkolózni egymás elől. Daniel ugyanis valamiért magába fordult, és több időt tölt a kis tökéletes Katie Summers-szel; míg Gracie egyre inkább a szintén vérfarkas Talbot társaságára vágyik egyre jobban. És ami tényleg a legidegesítőbb, hogy itt aztán abszolút semmi bonyodalom nem lenne, ha ők ketten beszélnének egymással, és nem kéne mindent eltitkolni. De ugyanez vonatkozik Grace apjára, meg Gabriel-re is. Grace egymillió veszélybe sodorja magát, hogy aztán jól leszidják, és megkapja, hogy ezt már mindenki tök régóta tudta, csak neked nem mondtuk el. Ha már ennyire vallásos itt mindenki, meg jönnek a nagy példázatokkal, mint az első részben a tékozló fiúval, most meg az irgalmas szamaritánussal, akkor az lenne a minimum, hogy összeül a család, és megbeszélik a problémákat, és megosztják egymással a titkaikat, főleg ha mindenki ugyanazt szeretné, megtalálni Jude-ot. Vagy ilyet csak a Camden család csinált a Hetedik Mennyországban?
Ez engem azért is húzott fel ennyire, mert ha nem lennének ezek a félreértések, akkor abszolút semmi történet nem lenne. A főgonosz szerintem egyszerűen nevetséges volt, legalábbis a mostani megjelenését semmiképpen nem lehetett komolyan venni. A "hatalmas" cliffhanger a rész végén szintén egy oltári nagy vicc. Most komolyan ezért kellene várnom a következő részt? Egy személy volt, akit úgy-ahogy kedveltem a részben, nem nehéz kitalálni: Talbot. Nem azért, mert annyira odáig lehetne érte lenni, hanem mert rajta kívül mindenkinek sikerült felhúznia.
Szóval ahogyan az várható, egyelőre még nem tudom, hogy akarom-e én a folytatást, vagy jól megvagyok nélküle. De ez még a jövő zenéje, egyelőre még semmilyen infó nincs róla, mire megjelenik, lehet hogy elfelejtem a negatív érzéseimet. Vagy nem.
1 megjegyzés: