2011. január 4., kedd

Maryrose Wood: Méregnaplók

A tizenhat éves Jessamine Luxton a Hulne-apátság romjai között él édesapjával, a köztiszteletben álló gyógyszerésszel, aki szenvedélyesen kutatja a gyógynövények titkait. Ennek érdekében a világ minden tájáról igyekszik beszerezni a különlegesnél különlegesebb egyedeket, melyek közül a legveszélyesebbeket egy zárt méregkertben tartja.
Egy napon különös fiú érkezik a Hulne-kunyhóba: a rejtélyes látogató neve Gyom, és a jelek szerint nem csak a nevében kötődik a növényekhez.
Kicsoda ő, és mi lehet a titka? És mi készül a méregkert falai mögött? A gótikus elemekkel átszőtt, izgalmas és romantikát sem nélkülöző regény a méregkert különös világába kalauzolja az olvasót, ahol sosem szabad elfelejtenünk, hogy a megfelelő dózisban minden méreg: még a szerelem is.


Annyi sok szépet és jót olvastam erről a könyvről, hogy többek között ez is rajta volt a "karácsonyra ezeket kérem" listámon, és szerencsésen hozzá is jutottam. Egyébként még tavaly elolvastam, de kicsit zsúfoltra sikeredett az év vége/ újév eleje, ezért csak most tudok pár sorban megemlékezni róla. Első körben nagyon tetszett, hogy a fülszövegben elsősorban magyar bloggerek ajánlásait olvashattuk. Nem tudom, hogy ez mennyire szokás, de ilyen szerintem jöhet még bőven. Azt viszont senki sem mondta, hogy ez a könyv ilyen rövid lesz! Egy kicsit nehezen indult be, de amint megjelent Gyom már imádtam, és aztán kettőt pislantottam, és már vége is volt.


A csavar, akármilyen kegyetlen is volt, nagyon könnyen kiszámítható. Ennek ellenére mindvégig izgalmas olvasmány maradt, még a hosszas leírások alatt sem unatkoztam (pedig ez nálam ritka). Úgyhogy abszolút felkeltette az érdeklődésemet, egyrészt Maryrose Wood más írásai iránt, másrészt Northumberland hercegnője és méregkertje után is keresgéltem egy keveset, angolul és magyarul is; harmadrészt meg várom a folytatást, még akkor is, ha várhatóan csak októberben jelenik meg angolul.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése