Donnát hét éves korában elrabolták az erdei elfek, az eset azzal végződött, hogy az apja meghalt, az anyja megőrült, Donna keze pedig teljesen tönkrement. Igaz, hogy a Maker nevű alkimista feltaláló megmentette a kezét mindenféle mágikus fémkütyükkel, de ez csak ahhoz vezetett, hogy Donnának kesztyűt kell viselnie, ám még így is mindenki csodabogárnak tartja, és folyamatosan a csúfolódások kereszttüzébe kerül. Egy ember van csak az életében, aki mindezt feledtetni tudja vele, a legjobb barátja, Navin Sharma. Ám amikor Navint elrabolják a tündérek, és a helyében egy ál-Navint hagynak, Donnának fel kell vennie a harcot ellenük, még akkor is, ha így a frissen megismert, titokzatos félelf sráccal, Xan-nal kell szövetkeznie, és esetleg szembe kell fordulnia a második családjával, az alkimistákkal.
A történet egy kicsit nehezen indul be, sőt igazából azt kell hogy mondjam, hogy a könyv nagy részében nem nagyon van történet, vagy legalábbis nem tudjuk, hogy mi történik. Ez azért van, mert mindent Donna szemszögéből látunk, az ő érzéseit tapasztaljuk meg. Ezért aztán nekem egyáltalán nem baj, hogy nem ismerünk meg gyakorlatilag senkit a felnőtt alkimisták közül, mert tulajdonképpen Donna sem ismeri őket, annak ellenére, hogy együtt él velük. Mert nem tud megbízni bennük, talán azért, mert nem érti hogyan rabolhatták el kiskorában, ha annyira nagy a biztonság, és tényleg annyira őrizték a lányt; és éppen ezért nem is fordult soha egyikőjükhöz sem, amikor úgy érezte, hogy valami baj van. De én ezt nem tudom hibának felróni neki, egyáltalán nem hősködött, mint más regényhősnők, hogy ő egyedül is elboldogul mindennel. Ez tetszett. Nincs ugyan minden megmagyarázva, és tulajdonképpen még mindig nem tudjuk, hogy igazából mi miért történt, de van még két könyv (a 2012-ben megjelenő The Wood Queen - vele már találkoztunk, és az egy évvel későbbi The Stone Demon), hogy minden a helyére kerüljön. Én pedig úgy érzem, hogy érdemes lesz kivárni, mert semmi negatívumot nem tudok felhozni. A borítóba pedig egyszerűen bele vagyok szerelmesedve. Részben ezért is olvastam el, részben pedig azért, mert szerintem az alkímia is egy fantasztikus téma, és eddig ez az egyetlen regény, amit a témában olvastam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése