Miután Sam mindenét kockára tette, és megnyerte a jövőjét, amely ijesztően nyújtózik előtte, most Grace rejtélyes betegségével kell szembenéznie. A márciusi hidegben a lány testében egyre növekszik a forróság, és a közös jövő elolvadni látszik a hóval. Sam a falkáját várja, de aki kilép a fák közül, arra nem számít. És míg ő mindent elkövetett, hogy ember maradhasson, a jövevény alig várja, hogy a tél megfossza őt az emberi gondolatoktól. Mindig azt hitték, hogy a szerelmük mindent túlél, de vajon azt is, ami most következik?
A Borzongás után alig vártam, hogy belevessem magam a folytatásba, de sajnos nem szerettem annyira, mint szerettem volna... Sőt, inkább úgy gondolom, hogy jobb lett volna megállni a Borzongás után, nekem is, meg Maggie-nek is, mert annak legalább kedves és magamban továbbgondolós vége volt, a Linger meg baromira megkavarta nekem a dolgokat. Ráadásul egyszerűen nem tudott megragadni a történet, a szereplőket is rohadtul untam, tisztelet a kivételnek, és ez történetesen Isabel volt. Az pedig nekem nagyon kevés, hogy a négy szereplő szálából hárommal nem tudok mit kezdeni. Amit Sam és Grace szálával műveltek nekem abszolút felesleges és logikátlan volt helyenként, és most valahogy nem tudtam őket szeretni, sem együtt, sem külön-külön. Cole-t sem szerettem igazán, meg egyáltalán nem tudott érdekelni a nagy rocksztár múltja, benne csak annyi az érdekes, ahogy Isabelt látja őt.
Mindenesetre az utolsó részt, a Forevert el fogom még olvasni, hátha abban majd pozitívan csalódok, és akkor legalább kellemes emlékeim lesznek a sorozatról. Mire megjelenik (július), addigra talán kiheverem a Lingert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése