Sophie Mercer azt hitte, hogy boszorkány. Ez volt az egész oka, hogy a Hex Hall-ba küldték, a delikvens varázslények, boszorkányok, alakváltók, vámpírok, iskolájába. De az még azelőtt volt, hogy Sophie felfedezte volna a családjának a titkát (miszerint ő egy démon), illetve hogy a szerelme, Archer Cross, igazából egy titkos szervezetnek dolgozik (akik úgy mellesleg főleg démonölésre szakosodtak). Azonban amint Sophie megtudja, hogy valójában milyen erővel rendelkezik, azonnal át akar esni egy nagyon veszélyes procedúrán, ami elveszi az erejét. Londonba megy tehát, a szintén démon apjához, aki egyáltalán nem támogatja Sophie elhatározását, főleg mivel ők ketten az egyedüli démonok a világban, és szükség van az erejükre. Vagy mégsem így van? Lehet hogy valaki démonokat gyárt, és pont a Hex Hall falain belül? És ki az aki állandó jelleggel Sophie életére próbál törni? Archer Cross? Akkor miért tűnik úgy, hogy ő az egyedüli, akiben Sophie megbízhat?
Ez a Hex Hall második része, és annak ellenére, hogy augusztusban még egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy ez engem tényleg érdekel-e, egészen magával ragadott. Sőt, igazából ennek a résznek most konkrétan olyan befejezése lett, hogy egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy évet kell még várni a folytatásra. Pedig a harmadik rész 2012-re várható...
Azon mondjuk csodálkozom, hogy miközben olvasom, állandóan az Elárulva (P.C.-K. Cast) jutott eszembe, amit én kifejezetten nem szerettem, pedig a Demonglass-t határozottan szeretem olvasni. Csak éppen vannak olyan momentumok benne, amik engem erősen az előbb említett regényre emlékeztetnek. De nem akarok nagy poénokat lelőni, az mindenesetre biztos, hogy itt is elég rendesen el lettünk árulva. Ja, és ami a legidegesítőbb: igen, a szerelmi háromszög abszolút esélytelen tagját támogatom... Miért????
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése