Delilah életében valami nagyon nincs rendben. Régen jó tanuló volt, de mostanra már nem nagyon jönnek össze a dolgok. Van egy fiú, akivel olykor együtt van, de őt nem nevezné a barátjának. Egyéb barátai sem nagyon vannak, és az anyjával sem nagyon beszélgetnek. Például arról, hogy vajon mi történhetett 8 évvel ezelőtt, amikor megszakadt a kapcsolat Del édesanyja és nagymamája között. De lassan eljön az ideje annak is, hogy Delilah megtudja mi minden történt a családjukban, főleg amikor egyik éjjel jön a hívás: meghalt a nagymama. Delnek és édesanyjának pedig 8 év után először vissza kell menniük a szülői házba, hogy elrendezzék a temetés, és a ház eladása körüli dolgokat, és talán azért is, hogy végre szembenézzenek a múlttal.
Megint csak hálát kell adnom azért, hogy van a Contemps, és ezáltal olyan könyvek jutnak el hozzám, amik egyébként nem akaródznak. A Fixing Delilah pedig egy aranyos történet egy lányról, aki egyelőre még nem találta meg önmagát. Mert egyedül nőtt fel, egy munkamániás anya mellett, az apjáról pedig gyakorlatilag semmit sem tud, csak amit a google kidob, főleg a halálával kapcsolatban. Nehezen birkózik meg a nagymamája elvesztésével, még akkor is, ha alig emlékszik rá. De ott laknak a régi házában, a régi holmijai között, Del megtalálja a gyógyszeres dobozait, meg a halott lányának a naplóját. És sem az anyja, sem a nagynénje nem hajlandók beszélni a múltról. Hogy milyen volt Stephanie, a testvérük, aki meghalt. Vagy hogy mégis mi történt 8 évvel ezelőtt. Del pedig nagyon szeretné végre megtudni a válaszokat.
Aztán ott van az a része is a könyvnek, hogy a szomorú dolgokat leszámítva ez mégiscsak egy nyaralás. Hiszen 8 éve nem jártak már "otthon", és akkoriban volt Delnek egy nagyon jó barátja, a kicsi Ricky, aki most már igencsak megnőtt, meg jóképű lett, és már Patrick néven fut, és szemmel láthatóan nagyon is érdeklődik Delilah iránt. Persze még így is néhány dolgot beárnyékol a családi tragédia, meg az, hogy Delilah minden ennyire magára vesz. Hogy máshogy fejezzem ki magam, elég rendesen meg van rá a hajlama, hogy minden jót tönkretegyen maga körül. De azt is mondtam, hogy még nem találta meg önmagát, szóval megvan rá az esély, hogy azért mindent ne vágjon teljesen tönkre. Csak azt a hülye tehenet.
A kedvenc szereplőm amúgy Rachel néni volt, meg maga az a tény, hogy hogy a fenébe lehet három testvér ennyire különböző. Mármint Stephanie-t annyira nem ismertük meg, tekintve hogy 19 évesen meghalt, de az nyilvánvaló, hogy igazán szenvedélyes lány volt. Aztán ott van Claire anyja, aki egyenesen munkamániás, mobiltelefon, laptop és egy tonnányi munka nélkül el nem indulna vidékre, a saját anyja temetésére sem. Aztán ott van Rachel néni, aki egy picit különc, bohókás nagynéni, aki bármit kiolvas a kártyákból, meg egyébként is mindent lát. Abszolút szeretnivaló.
A Delilah után most már tényleg próbálok visszatérni a jövőben a Contemps könyvekhez, egyrészt mert szeretném teljesíteni azt a hülye challenge-et egy éven belül, másrészt pedig mert nagyon jó könyveket válogattak össze, és ha nincs Contemps, akkor tuti messziről elkerülném őket. Úgyhogy remélem hamarosan jön a következő hasonló bejegyzésem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése