Kate Grable teljesen elborzad, amikor megtudja, hogy az edző szteroidokat adott az iskolai focicsapatnak. De ami még rosszabb, hogy a szteroidnak váratlan mellékhatásuk van: a futballjátékosokat agyatlan húsevő zombikká változtatja. Senki sincs biztonságban, sem Kate szerelme, Aron, sem a különc testvére, Jonah, de még maga Kate sem! A lánynak meg kell találnia az ellenszert, mielőtt még az iskola tagjai felfalják egymást. Kate-nek és barátainak egy kétségbeesett harcot kell megvívniuk, hogy megmentsék a város lakóit és saját magukat attól, hogy zombik vacsorájává váljanak, vagy éppen ők maguk veszítsék el minden emberségüket.
Na szóval az úgy volt, hogy amikor hónap elején összeszedegettem azt a pár könyvet, ami nagyon érdekel a friss megjelenések között, gyakorlatilag az utolsó utáni pillanatban rátaláltam erre a könyvre. Borító tetszik, a fülszöveget imádom, abszolút viccesnek tűnik, ráadásul zombiirodalom... akármennyire kezdek rájönni, hogy ez nagyon nem az én műfajom, még mindig reménykedem abban, hogy valami szuper dologra találok egyszer. Az biztos, hogy nem Kate Grable fogja megváltani a világot, de egyszeri olvasmánynak teljesen okés volt. Nem mondom, hogy nem fogtam a fejem legalább ezerszer közben, de engem ezzel az alapsztorival már megvettek. Az edző beinjekciózza a fél sulit és mindenkiből húsevő zombi lesz? :D Nem mondom, volt néhány óriási pillanat. Például mikor biológiaórán nem is tudom milyen állatot boncoltak, és megkérdezte a tanárnő, hogy ha megvágjuk a fejét, akkor milyen szerveket fogunk találni? Mike-zombi válasza pedig abszolút kiszámíthatóan csak annyi, hogy: braaaaaaiiiins.
Aztán a fejfogós-jelenetekből is csak egyet. Nekem legjobban az fájt, amikor Kate elindult, hogy beadja az ellenszert Mike-nak. Volt már náluk, nem is egyszer, de azért meg kell keresnie az aktáját, mert fogalma sincs hol lakik. Ehemm. Aztán ott van az, amikor a korlátozott számú fecskendővel megindul, hogy na akkor most már tényleg beadja Mike-nak azt a nyomorult ellenszert. És a tök üres házban elpocsékol kettőt, egyet a saját tükörképére, egyet pedig egy dobozból kiugró bohócra, miután meggyőződött arról, hogy igen, ez csak egy bohóc, de olyan félelmetes, biztos ami biztos, beadok neki egy injekciót. Ehemm-ehemm.
Szóval azt kell mondjam, hogy nem szabad ettől a könyvtől sem sokat várni, elvégre a fél suli zombi lett, kilószámra potyognak a testrészek, de még mindig csak Kate, meg a nála is geek-ebb testvére vette csak észre, hogy valami baj van; mindenki más erősen tervezgeti a következő focimeccset, meg utána az iskolai bált. Vagyis egyáltalán nem kell sokat várni, így pedig egészen élvezhető lesz, még néhány viccesnek nevezhető beszólást is el lehet csípni.
Amit viszont sajnálok, hogy a könyv utolsó lapjain volt egy kisebb utalás esetleges folytatásra - Kate máris azon gondolkozik, hogy esetleg egy vámpírvírust hogyan lehetne visszaszorítani; és amint felnéztem goodreads-re mit látok? Ez már megint egy sorozat első része. Kate Grable jövőre ugyanis vérfarkasokkal, nanotechnológiával, áfonya ízesítésű asztronautákkal és gyilkos kókuszokkal veszi fel a harcot. Kell ez nekem? Egye fene, mehet wishlistre, aztán majd meglátjuk. De azért nem bántam volna, ha ez most ennyiben marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése