Két kezem közé fogtam az arcát, és viszonoztam a csókot. Ügy éreztem, ennél már nem is lehetne tökéletesebb az életem. Igazam volt... Lucy Brown repes a boldogságtól. Almai férfijával - a kedves, jóképű, szellemes Dannel - már az esküvőt tervezgetik, és minden, amire a lány valaha vágyott, hirtelen kézzelfogható közelségbe kerül. Az esküvő előestéjén azonban Lucv halálos balesetet szenved. Két lehetősége van: hagyja, hogy elszakítsák élete szerelmétől, és a mennybe megy, vagy örök életére Dannel marad... szellem képében. Lucy egy percig sem habozik a válasszal: nem akar megválni Dantől. De azért semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ha Lucy szellem akar lenni, társat kell találnia egy vadidegen embernek ... És amikor rájön, hogy Anna, akit a barátnőjének hitt, bármire képes, hogy megszerezze magának az összetört és kiszolgáltatott Dant, hirtelen felgyorsulnak az események...
Westendből könyvsiker-kölcsönöztem, de nem tudtam róla semmit. Csak mondta az eladó, hogy most ez jött, meg az Éjféli bál, de az utóbbi egy fél éve megvan antikváriumból angolul, úgyhogy azt csak nem vehettem meg. A borítóról egy picit másra számítottam, mint amit valójában kaptam, szóval a fülszöveg picit hasznosabb. Úgy gondolom, az eredeti borítója egy picit jobban visszaadja a könyv valódi hangulatát. Mármint inkább mosolygós volt, mint sötét. Azon kívül, hogy meghalnak (illetve már halottak) benne páran, több volt a mosoly, mint a könny, az biztos.
Szóval az a nagy helyzet, hogy Lucy várja élete nagy napját, nagyon boldog, hogy végre hozzámehet élete nagy szerelméhez, még akkor is, ha úgy érzi néha, hogy csak ő szeretné ezt az egészet. Egy ilyen pillanatban válnak is el egymástól a nagy napot megelőző délelőttön, mármint hogy Lucy picit türelmetlen, és nem túl kedves szavakkal búcsúzik el Dan-tól, és még csak azt sem mondja, hogy szereti... pedig ha tudná, hogy ezek lesznek az utolsó szavai vőlegényéhez, lehet hogy jobban meggondolja a dolgokat.. Vagy legalábbis nem mászik fel a létrán a padlásra egy régi emléket keresve, hogy aztán kitörje a nyakát. Hogy aztán látszólag egy pillanat múlva (de a való életben hetek telnek el), felajánlják neki, hogy vagy szellem lesz, és Dan-nel marad, vagy pedig megy a mennyországba, és ott várhatja meg szerelmét. Lucy persze Dan-nel szeretne maradni, és ehhez végre kell hajtania egy feladatot: barátnőt kell találnia egy nagyon kocka star trek.. izé, wars rajongó fiúnak.
Itt persze vannak kicsit nemtetsző dolgok, hogy miért kell lehúzni a fura (kocka, vasútmániás, gót) embereket, hogy aztán nagy tanulságként rájöhessünk, hogy ők is lehetnek nagyszerűek. De ennek ellenére végig nagyon kedves és szeretnivaló volt az egész. Lucy mondjuk engem elég sokszor idegesített, de mindezért kárpótol, hogy a végén sikerült a jó döntést meghoznia, és mindenki boldogan él, míg meg nem hal. Vagy fordítva, mindenki boldogan él, miután meghalt. Vagy mi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése