2011. május 11., szerda

Aimee Carter: The Goddess Test

Kate egész életében egyedül csak az anyjára számíthatott, soha nem is volt rajta kívül senkije. A baj csak annyi, hogy az anyja évek óta beteg, és most már csak nagyon kevés ideje van hátra. Ezért utaznak el abba világvége kis faluba, ahol Kate anyja a gyerekkorát töltötte, hogy ott halhasson meg, Kate pedig próbálja meg itt folytatni az életét, mégse a nagy New Yorkban maradjon magára. De hiába jöttek el erre a csendes kis helyre, az események felgyorsulnak. Kate anyja kómába kerül anélkül hogy elbúcsúztak volna egymástól, az egyetlen lány aki közeledik Kate-hez pedig meghal. Hogy aztán megjelenjen egy furcsa idegen, aki egy ígéretért cserébe visszahozná ezt a bizonyos lányt az életbe. Az ígéret pedig szörnyű: Kate-nek minden év felét ezzel a sötét idegennel, Henry-vel kell töltenie, élete végéig. Kate viszont igent mond, mert ha az anyját már nem tudja megmenteni, legalább a majdnem-barátnőjén még segíthet. De még ez sem elég, Kate-nek hét tesztet is ki kell állnia, abban a tudatban, hogy előtte minden lány belehalt a próbálkozásba...


Három dolog miatt voltam kíváncsi erre a könyvre. Az első, hogy amint megláttam, beleszerettem a borítójába. A második ok, hogy szeretem figyelni az elsőkönyves írók megjelenéseit, mert akármikor bukkanhatok gyöngyszemre (lásd Unearthly), és reméltem most is valami hasonlóra lelek. A harmadik ok, hogy nagyon megtetszett a történet, még akkor is, ha semmi rendkívüli. Egy modern Perszephoné történet, Meg Cabot is most ír egy ugyanilyet (Abandon trilógia), de valahogy kíváncsi voltam, hogy milyen lehet ez a történet átültetve napjainkba.


Meg kell mondjam, nem nyerte el maradéktalanul a tetszésemet. Próbáltam elvonatkoztatni a görög mitológiától, mert azt hittem úgy jobban fogom élvezni, ha nem gondolok arra, hogy mennyi itt a logikai baki, de nem sikerült. Vagyis oké, nem néztem árgus szemekkel, hogy "hah! ez nem is így volt!", meg elfogadtam a magyarázatokat, miszerint "ez nem is így volt, csak az emberek az évszázadok során elferdítették a tényeket". De hogy 300 oldalon belül ott legyen, hogy "azért kell csak fél évet Henryvel (Hádész) töltenie, mert Demeter kikönyörögte Zeusztól", utána meg azt mondja Demeter, hogy "én akartam mindig is, hogy megházasodjanak". Arról meg ne is tegyek említést, hogy Hádészt én mennyire nem egy szende szűznek képzelem el...


Az is zavart, hogy az elején olyan gyorsan történtek az események, hogy csak kapkodtam a fejem. Ava utálja Kate-et, aztán a következő pillanatban meghal, de Kate próbálja megmenteni, de már késő. Aztán Henry feltámasztja, hirtelen hűdejó barátok lesznek Kate-tel, de aztán megint meghal, aztán megint él.. vagy mégsem? És mindeközben Kate megígér valamit Henrynek, ami azt sem tudja, hogy micsoda, elmondja az egész baráti körének (oké, 2 ember), hogy mi történt, és senki sem lepődik meg, sőt még el is hiszik az egészet. Aztán már Henrynél van, fényűzés, csupa szép ruha, és aztán észrevétlenül beleszeret a fogvatartójába, aki igazából nem is tartja fogva? Azért észrevétlenül, mert én konkrétan nem vettem észre, hogy ez most miért és hogy történhetett. Nem tudtam együttérezni Kate-tel, mert az a rögeszméje, hogy mindenkit meg kell menteni, még akkor is, ha ő belehal, de hogy ő mégsem akar meghalni.


Persze nem mondom, voltak benne olyan részek, amin én is meglepődtem (Ava), vagy éppen tetszett is. Például egyes bonyodalmak tényleg olyanok voltak, mint amilyennek az olümposzi istenek kisebb-nagyobb viszályait képzelem (megintcsak Ava), de összességében nem érzem azt, hogy érdekelne mi lesz a továbbiakban. Tartok tőle, hogy James miatt szerelmi sokszögek fognak kialakulni, amit én nem is igazán értek... James hogyhogy Kate-tel mehet, Henry meg akkor miért maradt? Vagy ha Kate-nek ennyire nincs élete, és mindene Henry, akkor miért megy el? Én simán befejeztem volna a történetet annyival, hogy mindenki boldog, Kate meg James is tisztázzák magukban, hogy milyen jó barátok, és kész. Nem értem minek kell folytatás. Mindenesetre lesz, még minimum kettő. Nekem meg még van egy évem eldönteni, hogy akarom én ezt, vagy sem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése